Csak így menthető meg a magyar szőlő? Nem maradt több idő, lépni kell
A legnagyobb kihívás ma már nem az időjárás, hanem az aranyszínű sárgaság nevű betegség.
Berla Attila vagyok, 2025 tavasza óta dolgozom az Agrárszektornál, mint újságíró. A cikkeimmel leggyakrabban az Állat, Növény és Élelmiszer rovatokban találkozhatsz.
A legnagyobb kihívás ma már nem az időjárás, hanem az aranyszínű sárgaság nevű betegség.
Egykor több száz hektáron virágzott a magyar gesztenyetermesztés, mára azonban alig kétszáznyolcvan hektárnyi ültetvény maradt az országban.
A 2025-ös év első hat hónapjában az európai sertésvágások növekedést mutattak, azonban Magyarországon az export visszaesett.
Manapság kell valami élmény is az embereknek, és ezért az agroturizmus egyre nagyobb teret hódíthat magának.
A dohány a szezon idején rengeteg munkalehetőséget biztosít a helyieknek, hiszen egyszerre több tucat ember dolgozik a földeken, nap mint nap.
Az elmúlt évek tapasztalatai világosan mutatják, hogy a klímaváltozás gyökeresen alakítja át a magyar mezőgazdaság mindennapjait.
Az elmúlt év megmutatta, hogy a fagyok, a szárazság és a kártevők egyaránt képesek megtépázni a gazdák munkáját.
Az aszály, valamint a külföldi piac nyomása miatt olyan megoldásokra van szükség, amelyek biztosítják a hosszú távú fenntarthatóságot.
A magyar gazdák egyre gyakrabban tekintenek külföldi példákra, ahol már bevett gyakorlat a harmadik országból érkező idénymunkások alkalmazása.
A takarmányárak emelkedése és az alapanyagok bizonytalansága nehéz helyzetet teremt, de a legelők és a kaszálók hozama is egyre alacsonyabb.
Az aszály és a csapadékhiány az állattartás minden szegmensét érinti, aminek hatására a legeltetési időszak drasztikusan lerövidült.
A magyar mezőgazdaság egyszerre küzd az időjárás szeszélyeivel, a felvásárlási árak zuhanásával és a szakképzett munkaerő hiányával.
Ma már nem csak a termésátlagok fontosak hanem az, hogy fenntartható és kiszámítható maradjon egy gazdaság működése.
Aki nem követi a technológiát, nem alkalmazkodik a piaci és időjárási viszonyokhoz, az hosszú távon nem fog tudni életben maradni.
Az egykor erős hagyományokra visszatekintő magyar málnatermesztés mára szinte teljesen eltűnt.
Az inputanyagok ára, a csökkenő felvásárlási árak és a csapadékhiány az idei évben is megnehezíti a gazdaságok életét.
Direkt korai kukoricát kell vetni, hogy hamar bekerüljön a magtárba, és elkerüljük a toxinképződést.
A klíma szélsőségei és a felvásárlói piac hektikussága gyakran ellehetetlenítik a pontos tervezést.
A gazdaság nagy részét már régóta precíziós technológiával művelik, a gazda saját bevallása szerint az elsők között vezette be ezt az irányt itthon.
Az elmúlt hónapok csapadékhiánya országos szinten komoly aszályt idézett elő, ami különösen az alföldi térségekben okoz jelentős terméskiesést.

Bizonytalan környezetben a legnagyobb kockázat ma már nem a beruházás, hanem annak elmaradása.
A növények árnyékolása mostanra sokszor a túlélés záloga lett a modern kiskertben hazánkban is.
A tudatos kerttervezés egyik legizgalmasabb területe a növénytársítás, amivel egy jól működő, önszabályozó közösséget hozhatunk létre.
A Tisza-kormány által felvázolt új irányvonal komoly változásokat indíthat el az agrofood szektorban is.
Az idei gabonapiaci szezonban a bértárolás továbbra is meghatározó szerepet tölt be a hazai termelők értékesítési stratégiáiban.
A megelőzésre épülő növényvédelem hatékony stratégia a napraforgó szár- és levélbetegségei ellen.
Jobb tapadás, nagyobb stabilitás: bemutatkoznak a FURRIER tandem pótkocsicsalád legújabb modelljei.