Súlyos kijelentést tett a magyar termelő a hazai gazdaságok jövőjéről
Aki nem követi a technológiát, nem alkalmazkodik a piaci és időjárási viszonyokhoz, az hosszú távon nem fog tudni életben maradni.
Berla Attila vagyok, 2025 tavasza óta dolgozom az Agrárszektornál, mint újságíró. A cikkeimmel leggyakrabban az Állat, Növény és Élelmiszer rovatokban találkozhatsz.
Aki nem követi a technológiát, nem alkalmazkodik a piaci és időjárási viszonyokhoz, az hosszú távon nem fog tudni életben maradni.
Az egykor erős hagyományokra visszatekintő magyar málnatermesztés mára szinte teljesen eltűnt.
Az inputanyagok ára, a csökkenő felvásárlási árak és a csapadékhiány az idei évben is megnehezíti a gazdaságok életét.
Direkt korai kukoricát kell vetni, hogy hamar bekerüljön a magtárba, és elkerüljük a toxinképződést.
A klíma szélsőségei és a felvásárlói piac hektikussága gyakran ellehetetlenítik a pontos tervezést.
A gazdaság nagy részét már régóta precíziós technológiával művelik, a gazda saját bevallása szerint az elsők között vezette be ezt az irányt itthon.
Az elmúlt hónapok csapadékhiánya országos szinten komoly aszályt idézett elő, ami különösen az alföldi térségekben okoz jelentős terméskiesést.
Miközben Kenya világhírű teatermelőként az exportlisták élén szerepel, kávéágazata súlyos kihívásokkal küzd az alacsony hozzáadott érték és a klímaváltozás miatt.
A tojás és a csirkemell ára is jelentősen megemelkedett az előző év azonos időszakához képest.
Az Alföldi Tej Kft. a bevételcsökkenés ellenére is eredményesebben gazdálkodott 2024-ben, mint azelőtt.
A bor iránti csökkenő kereslet olyan helyzetet teremtett, amelyben a magyar borászoknak minden korábbit meghaladó alkalmazkodásra van szükségük.
Az elmúlt években a gazdák egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerültek itthon, sok a kihívás és a kérdőjel.
Voltak itt-ott visszaesések, de továbbra is stabilan pozitív nyereséget hoznak a baromfis vállalatok itthon.
Az Óvártej Zrt. teljes, 83,1 milliárdos nettó árbevételének 94 százaléka exportból származott 2024-ben.
Az elmúlt évtized egyik „slágerterméke” lett a mandula: nő a termelés, emelkedik a fogyasztás, és folyamatosan bővül a globális kereslet.
Fejér megye déli részén, Cecén és környékén gazdálkodik Németh Gábor és családja, akik immár három generáció óta folytatják ezt a hivatást.
A ragadós száj- és körömfájás járványa nemcsak az állategészségügyet, hanem a teljes hazai állattenyésztést is megrázta.
Vezető szakemberek, döntéshozók és gyakorló állattartók osztották meg a közelmúlt súlyos tapasztalatait.
A magyarországi tejágazat szereplői szerint most tényleg nagy a tét, ezért kampányt indítanak.
A 550 hektáron gazdálkodó Németh Gábor az Agrárszektornak beszélt mindennapi kihívásokról és a vidéki agrárium szépségeiről is.

A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
A cél nem az, hogy naponta mindig egy kevés vizet kapjanak a növények, hanem az, hogy megfelelő mélységig átnedvesedjen a gyökérzóna.
Formálódik a tömegtakarmány-krízis, várhatóan a silókukorica mennyisége és minősége is elmarad a várttól idén.
Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a stratégiai autonómiáját a műtrágya-ágazatban.
A helyzetünk kritikus, de Kína tudatos építkezése számunkra is jó példa.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben