Veszélyben a magyar termőföld, új korszak jöhet a mezőgazdaságban
A fenntartható mezőgazdaság nemcsak cél, hanem alkalmazkodási kényszer Magyarországon is.
Berla Attila vagyok, 2025 tavasza óta dolgozom az Agrárszektornál, mint újságíró. A cikkeimmel leggyakrabban az Állat, Növény és Élelmiszer rovatokban találkozhatsz.
A fenntartható mezőgazdaság nemcsak cél, hanem alkalmazkodási kényszer Magyarországon is.
Az elmúlt évek agrárpolitikájának egyik kiemelt célja az ökológiai gazdálkodás és az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) rendszerek erősítése.
A következő évek egyik legfontosabb feladata a hulladéklerakás csökkentése, valamint a vállalatok és fogyasztók felkészítése az új, szigorúbb előírásokra.
2025 elején gyökeresen átalakult az élelmiszerpiac hatósági ellenőrzése és létrejött a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság.
Bár 2024-ben az élelmiszeripari termelés volumene 4 százalékos növekedést mutatott, a szakértők szerint ez nem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a 2023-as visszaesést.
A klímaváltozásra adható egyik legfontosabb válasz a talajművelési módok megújítása.
Míg gépkezelőt, traktorost még viszonylag könnyebb találni, a gulyások, állatgondozók utánpótlása egyre nehezebb.
Az ország gyümölcstermesztő vidékeinek mintegy 90%-át érintette az áprilisi fagykár.
A jelenlegi helyzetben, amikor a költségek magasak, az árak pedig hullámzóak, a józan, megfontolt gazdálkodás válik kulcsfontosságúvá.
A szektor hosszabb távú kilátásai kifejezetten bizonytalanok, különösen a száj- és körömfájás vírus hazai megjelenése óta.
A juhoknál pozitív fordulatot hozott a tavaly karácsonyi bárányárrobbanás, de az öröm nem tartott sokáig.
Ismét megjelent és intenzíven terjed Európa több országában is a kérődzőket támadó vírus.
Óriási nyomás helyeződik a termesztőkre, hiszen a pisztácia iránti kereslet folyamatosan nő, míg a kínálat egyre szűkebb.
Elképesztő piackiesést okozhat a Magyarországon ismét megjelenő madárinfluenza.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Az Agrárszektor új cikksorozatában olyan magyar gazdálkodókat mutatunk be, akik saját történetükön keresztül adnak képet a hazai mezőgazdaság helyzetéről.
A legutóbb elvégzett felmérésekből kiderült, hogy a gazdaságok mindössze 10 százalékánál van vezetői pozícióban 40 év alatti személy.
Hiába a folyamatosan fejlődő halgazdálkodási szakrendszer, évente majdnem ötvenszer kell közbeavatkozni a haltelepítések miatt.

Rengeteg lehetőség és kiaknázatlan terület rejlik a gyógynövényágazatban hazánkban.
Egy lokális problémánál jóval messzebb mutat a cég bedőlése - megingott a bizalom, rendszerszintű változások is kellenek.
A ribizli évszázadok óta a házikertek kedvelt gyümölcse, frissítő íze mellett kiemelkedő élettani hatásai is említést érdemelnek.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy ideiglenesen alkalmazni kívánja a vitatott megállapodást.
A kertészkedés legfontosabb titka sokszor egy föld alatti sötét világban fejlik, ami a lábunk alatt terül el.
Egy halgazdaság technológiai áttörése
A tél során a repce számos stresszhatásnak lehet kitéve, ezért a korai és alapos felmérés segít időben reagálni.