Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke az aktuális helyzetről az Agrárszektornak elmondta, hogy az idei évben már több mint 300 afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót regisztráltak Magyarországon, amelynek mintegy egyharmada Baranya megyéből származik. Ez azt jelenti, hogy a térség kiemelten fertőzöttnek számít, és jól kirajzolódik a vírus terjedési iránya is.

Akkora a baj, hogy elrendelték a vaddisznók kilövését ebben a térségben

A vaddisznókban kimutatott fertőzés immár Barcelona közigazgatási körzetét is elérte, ezért a katalán kormány fontos döntést hozott.

Durva a helyzet Baranyában

Ahogy az Agrárszektor korábbi cikkéből is olvasható, már Pécs belterületén is egyre komolyabb közbiztonsági kockázatot és anyagi kárt okoz a túlszaporodott vadállomány. Szakértői becslések szerint csak Tüskésréten 200-300 vaddisznó élhet. A peremkerületeket - például Rigódert, Gyükést, Somogyt vagy Hirdet - is beleszámítva akár félezer példány is kóborolhat a városban és annak közvetlen környezetében. Az állatok esténként a belsőbb városrészekbe is bemerészkednek, ami fokozottan balesetveszélyes. A belterületi túlszaporodás egyik fő oka az enyhe téli időjárás, amely miatt jelentősen csökkent a természetes elhullás mértéke. Emellett az egyre szaporodó, elhagyatott és gondozatlan kertek vagy gyümölcsösök is hozzájárulnak a problémához. Ezek a területek bőséges táplálékot és ideális búvóhelyet kínálnak a vadaknak, így azok egyre bátrabban mozognak a lakóövezetekben. Ez pedig komoly fertőzési kockázatot jelent a házi sertésállományra.

A jogszabályi környezet tavaly év végén megváltozott, így a belterületi vadkár elhárítása a polgármesterek hatáskörébe került. Mivel ez a komplex és állandó jelenlétet igénylő feladat meghaladja az önkormányzat saját kapacitásait, a városvezetés egy külső szolgáltatót bízna meg a munkával. Az előzetes számítások szerint évente mintegy 250 nagyvad és 145 ragadozó állományszabályozására lesz szükség. Ennek becsült költsége nagyjából 31 millió forint, bár a tényleges állománynagyság miatt a kiadások tovább növekedhetnek. Kézenfekvő lenne a helyi vadásztársaságok bevonása, de a jelenlegi jogi környezet ezt megnehezíti. A társaságok nem vállalták a feladat teljes körű ellátását, ráadásul a belterületi beavatkozás jogilag már nem minősül klasszikus vadászatnak. Emiatt az önkormányzat közbeszerzési eljárás kiírásával keresi a megfelelő szakmai partnert, hogy minden érintett terület lefedett és biztonságos legyen.

Megerősítették a járványkitörést: tovább terjed a kór ebben a térségben

Észak-Rajna-Vesztfáliában újabb járásban mutatták ki a hatóságok az afrikai sertéspestis jelenlétét.

A szakember rámutatott, hogy a jelenlegi helyzet különösen aggasztó abból a szempontból, hogy míg az észak-dunántúli térségben az M1-es autópálya egyfajta természetes vagy mesterséges gátként lassítja a vírus terjedését, addig a Dél-Dunántúlon nincs ilyen jellegű akadály. A Mecsek, a Zselic és Somogy térségében ráadásul jelentős vaddisznóállomány található, amely kedvez a vírus fennmaradásának és további terjedésének, akár északi irányba is.

Egyelőre jól működik a védekezés

Az afrikai sertéspestis ugyanakkor nem új keletű probléma Magyarországon, hiszen a vírus mintegy nyolc-kilenc éve folyamatosan jelen van, elsősorban az északkeleti országrészben, ahonnan fokozatosan terjedt tovább nyugati és déli irányba. A Tiszántúl jelentős része, valamint az északi határ menti térségek már régóta fertőzöttnek számítanak, és most a déli irányból, Horvátország felől is erősödik a fertőzési nyomás. A folyamatos jelenlét ellenére eddig sikerült megakadályozni, hogy a vírus bekerüljön a házi sertésállományba, ami az ágazat egyik legnagyobb eredménye az elmúlt években. Ebben kulcsszerepet játszik a gazdálkodók és a telepek szigorú járványvédelmi gyakorlata.

Annak ellenére, hogy a vírus évek óta jelen van a vaddisznóállományban, a házi sertésállományban nem jelent meg, ami azt mutatja, hogy a gazdaságok maximálisan betartják a védekezési szabályokat

– emelte ki Éder Tamás.

A szakember hozzátette, hogy a modern sertéstelepek ráadásul sok esetben a kötelező előírásokon túlmutató intézkedéseket is alkalmaznak annak érdekében, hogy minimalizálják a behurcolás kockázatát. A kérdés ugyanakkor az, hogy ez az állapot meddig tartható fenn, miközben a vírus folyamatosan jelen van a környező vadállományban. A legnagyobb kockázat gazdasági szempontból az lenne, ha a fertőzés megjelenne a házi sertések között, mivel ez azonnali és súlyos külkereskedelmi következményekkel járna. Már a vírus jelenléte is számos exportpiac elvesztését eredményezte, különösen az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országok esetében, amelyek gyakran automatikusan importtilalmat vezetnek be az érintett országokkal szemben.

Fokozódik a járványhelyzet: innen már az embereket is kitiltották

21 újabb afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót találtak Spanyolországban.

Ha a Dunántúl is elesik, és a vírus tartósan jelen marad, akkor gyakorlatilag megszűnhet a harmadik országokba irányuló export lehetősége

– figyelmeztetett a szakember.

Bár bizonyos esetekben lehetőség van úgynevezett regionalizációs megállapodásokra, amelyek lehetővé teszik, hogy a nem fertőzött régiókból továbbra is exportáljanak sertéshúst, ezek az eljárások hosszadalmasak és bonyolultak, és nem minden ország hajlandó ilyen megállapodásokat kötni. Még azokban az esetekben is, ahol elvileg van rá lehetőség – például Japán esetében –, a gyakorlatban a szigorú feltételek miatt nehezen alkalmazható. Más fontos piacokkal, például Kínával pedig egyelőre nem sikerült ilyen megállapodást elérni. Az ágazat számára ezért kulcskérdés, hogy a fertőzés terjedését sikerüljön megfékezni, különösen a Dunántúlon.