Gágosné Pataky Bettina elmondta, hogy jelenleg fekete katonalégy-lárvából gyártanak pellet formájú takarmány-alapanyagot, amely már tesztelési fázisban van több gazdaságban is. A tapasztalatok alapján most azt vizsgálják, hogy a termék mennyire illeszthető be a különböző takarmányozási gyakorlatokba, illetve milyen visszajelzéseket kapnak a gazdáktól. Mint mondta, jelenleg még inkább manufakturális körülmények között zajlik a gyártás, ugyanakkor a vállalkozás nemrég egy nagyobb üzembe költözött, ahol már komolyabb technológiai háttérrel tudnak dolgozni.
Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy a fekete katonalégy egy Indonéziából származó faj, ezért speciális környezeti feltételeket igényel. Stabil hőmérsékletet, páratartalmat és fényviszonyokat kell biztosítani számukra, amelyeket zárt rendszerben teremtenek meg. Hozzátette, hogy a gyártás során nem használnak vegyszereket, miközben a technológia jóval kisebb víz- és területigénnyel működik, mint például a szójaalapú fehérjetermelés.
Csődeljárás indult Magyarország legnagyobb rovarfehérje-üzeme ellen
Sokkal kevesebb a víz- és helyigénye ugyanannyi fehérje előállításának, mint mondjuk a szójának
– emelte ki Gágosné Pataky Bettina az Agrárszektornak, aki szerint éppen ezért jelenthet hosszabb távon fenntartható alternatívát a rovarfehérje a takarmányozásban.
Az ügyvezető arról is beszélt, hogy a termék elsősorban azoknak a gazdálkodóknak jelenthet megoldást, akik eddig valamilyen okból nem használtak megfelelő fehérjeforrást állataik takarmányozásában, vagy idegenkedtek a GMO-alapú megoldásoktól. Mint mondta, a teljes értékű táppal etető gazdák kevésbé érzékelnek majd különbséget, ugyanakkor a háztáji állattartóknál már rövid idő alatt is látványos eredményeket tapasztaltak. A visszajelzések alapján javult a szárnyasok vitalitása, tollasodása és tojástermelése, emellett fürjek esetében az agresszió csökkenését is megfigyelték. A szakember szerint a rovarfehérje állati eredete miatt másképp hasznosul, mint a növényi fehérjék, így kisebb mennyiség is elegendő lehet belőle.
A pellet formátum kialakításánál fontos szempont volt, hogy a gazdák és az állatok számára is könnyen elfogadható legyen a termék. Az ügyvezető szerint sokan idegenkednek a rovaralapú takarmányoktól, ezért olyan pelletet fejlesztettek ki, amelyből már nem felismerhető az eredeti alapanyag. Kiemelte, hogy a megfelelő zsír-, víz- és szárazanyagarány beállításával adalékanyagok nélkül is sikerült stabil pelletet előállítaniuk. A piacépítés kapcsán a szakember elmondta, hogy a rovarfehérje-alapú termékek korábbi hazai próbálkozásainál sokszor hiányzott a megfelelő kommunikáció és edukáció.
Itt az oroszok nagy terve: ez a felfedezés átalakíthatja a baromfitartást
Van igény rá, csak eddig nem fordítottak megfelelő figyelmet vagy energiát szerintem a kommunikációra
– fogalmazott az ügyvezető.
Hozzátette, hogy vállalkozásuk tudatosan épít közösséget a háztáji állattartók körében, ahol folyamatosan bemutatják a termék tesztelését, a referenciaállományokat és a gyakorlati tapasztalatokat is. A szakember szerint a megfelelő szakmai háttér és az őszinte kommunikáció sokkal nagyobb bizalmat épít a gazdák körében, mint egy pusztán ipari szemléletű értékesítés. Elmondta, hogy nemcsak a rovarfehérjéről kommunikálnak aktívan, hanem általános állatjóléti és élelmiszerlánc-biztonsági témákról is, mert a háztáji állattartók jelentős része nyitott az új tudásra és a fenntarthatóbb megoldásokra.
Gágosné Pataky Bettina szerint ma már egyre erősebb az igény a fenntartható és GMO-mentes takarmányozási megoldások iránt, amit jól mutat a biotápok és szójahelyettesítő koncentrátumok növekvő népszerűsége is. Úgy látja, hogy egyre többen ismerik fel, hogy a jelenlegi fehérjeellátási rendszerek hosszú távon nem fenntarthatók. Az ügyvezető kitért arra is, hogy a gyártás során keletkező melléktermékre, az úgynevezett frasszra is, amely rovartrágyaként hasznosítható. Elmondta, hogy ez a melléktermék már jelenleg is sikeresen működik talajjavítóként a térségben, különösen a gyenge vízmegtartó képességű homokos talajokon. A tapasztalatok szerint a frassz javítja a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét, ami különösen értékessé válhat az egyre gyakoribb aszályos időszakokban. Gágosné Pataky Bettina szerint a helyi termelők látványos eredményeket értek el vele például hagymatermesztésben is, ahol erősebb gyökérzetet és jobb fejlődést tapasztaltak.
Gyakorlatilag semmilyen hulladék nem keletkezik, és közben egy olyan melléktermékünk van, ami az aszályos időszakokban is komoly segítséget jelenthet a talajnak
– hangsúlyozta az ügyvezető.
