Magyarország 2022-ben szomszédban zajló háború és a történelmi méretű aszály ellenére is több mint 2 millió tonnányi búzát és kukoricát exportált, amint arról nemrég Nagy István agrárminiszter is beszámolt. Ugyanakkor rengeteg gabonaféle került behozatalra is az országba, egyebek között épp Ukrajnából, ahonnan a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) októberig rendelkezésre álló adatai szerint az előző években tapasztalt 50-60 ezer tonna helyett több mint egymillió tonna gabona és olajos mag érkezett tavaly. A búza és kukorica minőségét és tisztaságát illetően azonban folyamatosan merülnek fel problémák és panaszok, többször lehetett hallani, hogy az ukrán gabona nem felel meg az európai uniós előírásoknak, illetve, hogy olyan növényvédő szerekkel kezelték, amelyek az EU területén nem engedélyezettek. Mások szerint a fő problémát az jelenti, hogy a magyarnál olcsóbb ukrán termények dömpingszerűen árasztják el a piacot, lenyomva az árakat. Ennek kapcsán uniós agrárminiszterek egy csoportja már lépéseket kezdeményezett az Európai Bizottságnál a belső piac stabilizálása érdekében. De mit lehet tudni az ukrán búzáról és kukoricáról? Milyen minőségűek ezek, és mennyire felelnek meg az uniós előírásoknak? Az Agrárszektor erről kérdezte a Magyar Gabonafeldolgozók,Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) főtitkárát, Pótsa Zsófiát.

Mennyi az annyi?

A szakember kérdésünkre elmondta, hogy bár arra nézve nincsenek információi, hogy egészen pontosan mennyi kukorica és búza érkezett eddig hazánkba Ukrajnából, az azonban biztosra vehető, hogy a szövetség kereskedői nem hoznak be rossz minőségű árut az országba. Pótsa Zsófia közölte lapunkkal, hogy a kereskedők el akarják adni az árut, ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy rossz minőségű, a megfelelő papírokkal és tanúsítványokkal nem rendelkező gabonát szállítsanak. Ebben az esetben minden a megrendelőtől függ, hiszen ő mondja meg, hogy milyen minőségű és milyen paraméterekkel rendelkező árut szeretne venni. A Gabonaszövetség főtitkára úgy látja, hogy előfordulhat, hogy a rosszabb minőségű árut el lehet adni olcsóbban, ez azonban komoly kockázatokat jelent mindkét fél számára.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie az importált gabonának, Pótsa Zsófia kifejtette, hogy ez két részből áll: vannak a mindenkori európai uniós előírások, ide tartoznak azok például a kitételek, hogy nem lehetnek a gabonában határérték feletti toxinok, szermaradványok. Másfelől viszont a vevő mondja meg, hogy milyen beltartalmi értékekkel rendelkező árut szeretne venni, ő dönt a nedvesség és a fehérjetartalom kérdéséről, de arról is, hogy malmi felhasználású vagy takarmánynak való gabona beszerzésére adja-e le a megrendelést.

Tényleg annyival olcsóbb az ukrán gabona?

Az importált búza és kukorica kapcsán mindig felmerül az is, hogy ezek - olcsó, nagy mennyiségű rendelkezésre állásuk miatt - lenyomják a hazai árakat. Ugyanakkor Pótsa Zsófia rámutatott, hogy ezzel kapcsolatban sem lehet általános kijelentéseket tenni, mivel naponta változnak az árak, akár az aktuális árfolyam, akár a kereslet-kínálat függvényében. Az azonban elmondható, hogy mostanra az importált gabonafélék árai kezdenek összeérni a hazai árakkal, már nincs közöttük olyan lényeges különbség, mint néhány hónapja - tette hozzá a Gabonaszövetség főtitkára.

Már a malmokban is ukrán búzát őrölnek

Dr. Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség alelnöke az Agrárszektornak január végén azt nyilatkozta, hogy olyan mennyiségű és minőségű ukrán búza- és lisztáru jön be az orszába, hogy az már jelentősen befolyásolja az árakat. Ezek a búzák azonban jóval gyengébbek, a lisztek pedig messze nem érik el a megfelelő minőséget - jelezte a szakember. Dr. Lakatos Zoltán szerint az ukrán dömpingből kifolyólag várhatóan rengeteg búza fog az országban ragadni, ami szintén lejjebb fogja nyomni az árakat. A gazdák sem lesznek boldogok, 30-40%-os visszaesésre számíthatnak a vártnál. A Gabonaszövetség alelnöke szerint a 2023-as egy rendező év lesz, amikor teljesen át fog alakulni az európai gabonapiac.

Egyre több ilyen liszt van Magyarországon: ezzel lesznek tele a boltok a jövőben?

Már a Nébihnek is jelezték, hogy nem jó lisztek jönnek be, hiszen sok esetben alkalmatlanok az emberi fogyasztásra.