Indonéziában a malmok mindössze két hónapra vannak fedezve, míg a közel-keleti gabonafeldolgozók többségének csak 45 napra elegendő készlete van.
A malmok szerint kénytelenek az árakkal versenyezni a jobb búzáért, mások szerint a fogyasztók nem fogadnák el a drágulást.
Varga Mihály szerint meg kell erősíteni a magyar gazdaság szuverenitását és a hazai élelmiszeripart.
Már kapható a szibériai rozs és a kövön őrölt hajdinaliszt a hazai pékségekben, de az ősgabonákból készült termékek is egyre népszerűbbek.
Nincsenek könnyű helyzetben a malomipar szereplői sem itthon, komoly gondokkal kell szembenézniük.
A hazai malomipart az elavultság, pontosabban az idejétmúlt gépparkok, épületek és szállító kapacitás jellemzi.
Már a Nébihnek is jelezték, hogy nem jó lisztek jönnek be, hiszen sok esetben alkalmatlanok az emberi fogyasztásra.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint további áremelkedések várhatóak a lisztek és a pékáruk frontján.
Az árstop egyelőre fogja a liszt árát is.
Lassan ideje lesz hozzászokni a tartós áremelkedéshez?
Lassan már nem utópia a 400 forintos kenyér.
A liszt- és a takarmánypiacon is 5 százalékos áfát sürgetnek.
A magyar mezőgazdaság egyszerre küzd az időjárás szeszélyeivel, a felvásárlási árak zuhanásával és a szakképzett munkaerő hiányával.
Ez a növény egy valóságos vitaminbomba, ráadásul a legegészségesebb zöldség a világon.
A klorofill, a növények zöld színét adó pigment, nem csupán a fotoszintézis alapvető eleme, de egyre nagyobb szerepet kap számos iparágban is.
Az összetett fejlesztések az árakat is megemelik, így felmerül a kérdés, lesz-e rájuk kereslet.
Több oldalról érkezik segítség a ragadós száj- és körömfájás sújtotta állattartóknak.
Történelmi időket élünk a magyar mezőgazdaságban (is).
