A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
A módosítás célja a termékek jobb megkülönböztethetősége, az egészségesebb táplálkozási szempontok érvényesítése és a minőségi elvárások szigorítása.
Indonéziában a malmok mindössze két hónapra vannak fedezve, míg a közel-keleti gabonafeldolgozók többségének csak 45 napra elegendő készlete van.
A malmok szerint kénytelenek az árakkal versenyezni a jobb búzáért, mások szerint a fogyasztók nem fogadnák el a drágulást.
Varga Mihály szerint meg kell erősíteni a magyar gazdaság szuverenitását és a hazai élelmiszeripart.
Már kapható a szibériai rozs és a kövön őrölt hajdinaliszt a hazai pékségekben, de az ősgabonákból készült termékek is egyre népszerűbbek.
Nincsenek könnyű helyzetben a malomipar szereplői sem itthon, komoly gondokkal kell szembenézniük.
A hazai malomipart az elavultság, pontosabban az idejétmúlt gépparkok, épületek és szállító kapacitás jellemzi.
Már a Nébihnek is jelezték, hogy nem jó lisztek jönnek be, hiszen sok esetben alkalmatlanok az emberi fogyasztásra.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint további áremelkedések várhatóak a lisztek és a pékáruk frontján.
Az árstop egyelőre fogja a liszt árát is.
Lassan ideje lesz hozzászokni a tartós áremelkedéshez?
Lassan már nem utópia a 400 forintos kenyér.
A liszt- és a takarmánypiacon is 5 százalékos áfát sürgetnek.
A kormánynak minél előbb ki kellene vezetnie az árrésstopot, illetve döntenie kellene az egyes élelmiszereket érintő áfa-csökkentésről.
Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a kisebb sertéstartók, hiszen miközben a takarmány drága, a sertés élő ára sokáig alacsony szinten mozgott.
Bírják a hőséget a magyar zöldségtermelők, de a piaci kihívások egyre nagyobb terhet rónak rájuk.
A térségben egyre nehezebb olyan növényeket termeszteni, amelyek korábban megszokott részei voltak a gazdálkodásnak.
Magyarország egy újabb megyéjében azonosítottak afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót.
