A módosítás célja a termékek jobb megkülönböztethetősége, az egészségesebb táplálkozási szempontok érvényesítése és a minőségi elvárások szigorítása.
Indonéziában a malmok mindössze két hónapra vannak fedezve, míg a közel-keleti gabonafeldolgozók többségének csak 45 napra elegendő készlete van.
A malmok szerint kénytelenek az árakkal versenyezni a jobb búzáért, mások szerint a fogyasztók nem fogadnák el a drágulást.
Varga Mihály szerint meg kell erősíteni a magyar gazdaság szuverenitását és a hazai élelmiszeripart.
Már kapható a szibériai rozs és a kövön őrölt hajdinaliszt a hazai pékségekben, de az ősgabonákból készült termékek is egyre népszerűbbek.
Nincsenek könnyű helyzetben a malomipar szereplői sem itthon, komoly gondokkal kell szembenézniük.
A hazai malomipart az elavultság, pontosabban az idejétmúlt gépparkok, épületek és szállító kapacitás jellemzi.
Már a Nébihnek is jelezték, hogy nem jó lisztek jönnek be, hiszen sok esetben alkalmatlanok az emberi fogyasztásra.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint további áremelkedések várhatóak a lisztek és a pékáruk frontján.
Az árstop egyelőre fogja a liszt árát is.
Lassan ideje lesz hozzászokni a tartós áremelkedéshez?
Lassan már nem utópia a 400 forintos kenyér.
A liszt- és a takarmánypiacon is 5 százalékos áfát sürgetnek.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
