A kelbimbó a vadkáposzta egy termesztett változata. A káposztafélék családjába tartozó kétéves növény, közvetlen rokona a fejes káposztának.
A kelbimbó jellemzői
A kelbimbót a 19. században, Belgiumban nemesítették ki, emiatt angolul például „brüsszeli káposztának” is nevezik. Mindamellett, hogy roppant egészséges és finom zöldség, ősszel különböző színt öltő levelei, másodéves, sárga virágú tövei és becőtermései is igen mutatósak. A kelbimbó főgyökere erőteljes, dús oldalgyökerekkel mélyre (80-100 cm-re) hatol, ezért szárazságtűrő - ami manapság igen fontos tulajdonságnak számít. Szára közepesen fásul, olykor 130 cm magas, tengelyszerű. A kelbimbó nektártartalmú, vegyes beporzású virágai májusban nyílnak.
A kelbimbó nem egy igényes növény, de azt szem előtt kell tartani, hogy leginkább a középkötött, kissé meszes talajokban termeszthető. Emellett fény, tápanyag- és vízigényes, de a káposztafélék közül a leginkább szárazságtűrő. Az 5-6 hetes palántákat június elején kell kiültetni. A kisebb fagyokat egyaránt jól bírja. A kelbimbó jó előnövényei a hüvelyesek és a jól trágyázott kapáskultúrák, utána pedig paprikát és más zöldségféléket érdemes vetni.
A kelbimbó termesztése és jótékony hatásai
A kelbimbó tápértéke kiemelkedő, a kalóriatartalma viszont igen alacsony, éppen ezért diétázóknak erősen ajánlott. Vitamin - és ásványianyag-tartalma jelentős: C-vitamin, B-vitaminok, K-vitamin, béta-karotin, valamint kálium, kalcium, magnézium, foszfor, nátrium, vas, kén, króm, gazdag forrása. A kelbimbó gyulladáscsökkentő, antioxidáns, rákmegelőző, immunrendszert erősítő és emésztést serkentő hatású.
A legfrissebb hírek szerint tartósan nyomott árak jellemzik a káposzta piacát Lengyelországban.
Az országban a zöldség piacának idei alakulása szöges ellentéte a tavalyi helyzetnek.
Ukrajnában megtorpant a káposzta drágulása, az egyre bővülő kínálat a visszafogott kereslet mellett már lefelé mozdította el a jellemző árszintet.
A kisebb vetésterület és a tavaszi import együtt formálja a 2026-os szezon káposztapiaci viszonyait.
A korai fajták kifutása és a köztes időszak szűk kínálata erőteljes áremelkedést okoz a káposzta piacán.
A fiatal fejes káposzta iránt alig mutatkozik kereslet a lengyeleknél, az induló árak történelmi gödörbe kerültek.
A klímaváltozás hatására nemcsak új fajtákra, hanem bizonyos esetekben új növényfajokra is szükség lehet.
Öt éve Svájcban elkezdtek egy a különleges kísérletet, melynek eredményeit most publikálták.
Olyan fajok is elérhetővé váltak a magánszemélyek számára, amelyek tartása komoly szakértelmet, speciális körülményeket és jelentős természetvédelmi felelősséget igényel.
A köznyelvben szarvasbőgésnek nevezett időszak Magyarországon rendszerint augusztus végén vagy szeptember elején kezdődik.
A kisméretű családi gazdaságok működését nemcsak a piac, hanem a szabályozási környezet is jelentősen befolyásolja.
A repcében a magas terméspotenciál önmagában már nem elég. Olyan genetikára van szükség, amely kedvező és stresszes körülmények között is képes bizonyítani.
