Az Európai Unió legnagyobb káposztatermelőjének számító Lengyelországban a tavalyi, több mint 600 ezer tonnás termést követően idén a korábbi évek átlagától elmaradó, mintegy 533 ezer tonnás mennyiséget takaríthatnak be. A közösség belső piacán az előző évben még Hollandia, Belgium és Németország számított a három legnagyobb exportőrnek, ám az idei év első öt hónapjában jelentősen átrendeződtek a piaci erőviszonyok. A német és a holland kiszállítások drasztikusan visszaestek, miközben a lengyel export enyhén növekedni tudott. Az Unió harmadik országokkal folytatott kereskedelmében szintén csökkenő tendencia látható, 2026 elején a behozatal és a kivitel egyaránt jelentősen mérséklődött.

Magyarországon évek óta folyamatosan csökken a fejes káposzta termőterülete. A 2025-ös, valamivel 32 ezer tonna feletti termést követően a szakértők idén további visszaesést várnak, amit a nyári hőség és a rendkívüli aszály is súlyosbított. A belföldi termelés zsugorodásával párhuzamosan a magyar külkereskedelmi forgalom is csökkent. Az idei év első hét hónapjában az import 64%-kal, alig 2 ezer tonnára zuhant a tavalyi bázisidőszakhoz képest, ami elsősorban a német és a holland behozatal szinte teljes elmaradására vezethető vissza. A magyar export eközben 15%-kal mérséklődött; a kivitt mennyiség közel kétharmada Romániában és Finnországban talált vevőre.

A termésmennyiség várható csökkenése ellenére a hazai árak jócskán elmaradnak a tavalyi szintektől. A Budapesti Nagybani Piacon a primőr fehér fejes káposzta az idény eleji, kilónkénti 430 forintos nyitóár után átlagosan 20%-kal volt olcsóbb, mint egy évvel korábban. A szabadföldi fehér fejes káposzta ára a nyár második felétől egészen szeptember közepéig 31%-kal esett vissza a tavalyi év azonos időszakához képest, így kilogrammonként 178 forintra alakult. Hasonló tendencia figyelhető meg a vöröskáposztánál is, ahol a primőr áru 11%-os, a jelenleg piacon lévő szabadföldi termés pedig 17%-os árcsökkenést mutat a tavalyi bázishoz viszonyítva.