Ritka nyugalmi időszak tapasztalható az élelmiszerárak tekintetében az EU-ban, de Magyarországon még lehetnek meglepő fordulatok.
A lengyel pénzügyminisztérium nem hosszabbítja meg az átmeneti jelleggel bevezetett 0%-os élelmiszer-ÁFA kulcsot.
Több oka van annak, hogy sok élelmiszer drágább itthon, mint külföldön, de ebben az esetben sem szabad általánosítani.
Félünk tőle, hogy csalódást okozó húsvéti sonkát választunk egy friss kutatás szerint.
Egyenesen felrobbantak az élelmiszerárak 2022-2023-ban, azonban tavaly év végén több élelmiszer esetében is csökkenés volt megfigyelhető.
Nyolc aromaanyagot törölnek az uniós listáról, és további háromra korlátozásokat vezetnek be.
Magyarországon is fel-fel bukkan egy-egy terméken a Nutri-Score jelölés, amely első látásra olyan, mint a hűtő- és mosógépek energetikai besorolása.
Elfordultak a minőségi, magyar élelmiszerektől a hazai vásárlók az elmúlt időszakban.
Megtorpantak a nemzetközi élelmiszerárak októberben, mintegy 10,9%-kal múlta alul az egy évvel korábbi szintjét.
Az infláció nyomán érzékelhetően megnőtt a nemzetközi élelmiszer-kereskedelmi láncokban az import és a nem itthon gyártott termékek aránya.
A lakosság 95 százaléka rendszeresen fogyaszt virslit, negyedük még sincs tisztában azzal, hogy miből készül.
Meghatározó, de válságos éveket él meg a magyar élelmiszerfeldolgozás, napjainkban dől el, merre mehet tovább az ágazat.
Jelentős árrést zsebelhettek be a kereskedők a tartós élelmiszereken az utóbbi időszakban.
Az elmúlt évek kihívásai jelentős mértékben átalakították a magyarok élelmiszervásárlási és fogyasztási szokásait.
A jövőben alapvető élelmiszernek kell tekinteni a zöldségeket és a gyümölcsöket is.
Magas árak és erős kereslet vannak a holland hagymapiacra, ám ez könnyen túlkínálathoz vezethet.
Az agrárközgazdász szerint véget ért az olcsó élelmiszerek kora, ám ennek lehetnek pozitív hozadékai is.
ÁFA-csökkentést tervez a leköszönő kormány Olaszországban.
Így alakulhat át az élelmiszerfogyasztás a következő években.
Amíg nincs béke Ukrajnában, tovább fognak romlani a világ élelmezési problémái.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
