Egy kutatás szerint két hónap alatt több kilót fogyhattak azok, akik néhány egyszerű szabályt betartottak - ráadásul az egészségük és a közérzetük is javult.
Tényleg annyira veszélyesek az adalékanyagok az élelmiszerekben, amennyire mondják?
Ha nem történik semmi váratlan esemény, ismét növekedésnek indulhat a magyar élelmiszeripar teljesítménye.
2024-ben is kemény éve volt az élelmiszeriparnak Magyarországon, kérdés, milyen lesz 2025.
A magyar felnőttek 32,8 százaléka fogyaszt naponta zöldséget, ami 35 ország rangsorában az utolsó helyre elegendő.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
Éder Tamás szerint az a meglepetés, hogy ilyen központi terhek mellett az élelmiszerek és a nem alkoholos italok árszintje csak 2023-ban érte el az EU-s átlagot.
Nagy-Britanniában az élelmiszeripar szigorúbb szabályokat sürget az egészségtelen táplálkozás ellen.
A megkérdezettek 70 százaléka rendszeresen dob ki élelmiszert - ezek sok esetben még fogyaszthatók lennének.
Az adventi és a húsvéti élelmiszer-adomány gyűjtési akció után a szeptemberi iskolakezdés alkalmával szervez újabb jótékonysági akciót az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.
Általános a fogyasztás visszafogása, az élelmiszer csak egy példa arra, hogy ha csak lehet, nem költenek a vásárlók.
Hatalmas azon élelmiszerek mennyisége is, amit fel sem használunk, csak bontatlanul, érintetlenül megromolva hajítunk ki a szemetesbe.
Súlyos probléma a túlsúly: a britek többsége támogatná az egészségtelen élelmiszerek megadóztatását.
Három év alatt másfélszeresére nőhet a szektor a kontinensnyi országban.
Kánikula idején még a szokásosnál is fontosabb odafigyelni az élelmiszerbiztonságra.
A hivatal kéri a vásárlókat, hogy a 160 grammos kiszerelésű terméket ne fogyasszák el!
Az élelmiszerek ára tavaly májushoz képest 1,0 százalékkal nőtt Magyarországon, de a cukoré például 29,6 százalékkal.
Magyarország is részt vesz a májusban induló európai élelmiszer-biztonsági kampányban.
Nézegess képeket a Portfolio Csoport új agráreseményéről, a kecskeméti AgroFood 2024 konferenciáról.
Az MNKSZ főtitkára szerint a kiskereskedők már abban bíznak, hogy visszatért a magyarok vásárlási kedve.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
