Bolyki Balázs, a Bijó Élelmiszer Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a hivatalos adatok szerint Magyarország lakosságának 1%-át érinti a gluténérzékenység, míg a laktózérzékenységgel a lakosság 37%-ának kell szembenéznie. Körülbelül 3 millió ember él ma az országban, aki érintett valamilyen ételérzékenységben. A szakember beszélt arról is, hogy egy budai lakosokat vizsgáló friss felmérésben 1000 főből 2,2% mondta azt, hogy bizonyítottan gluténérzékeny, de 20%-uk vásárol rendszeresen gluténmentes termékeket, vagy szolidaritásból, vagy azért, mert egészségesebben akar élni. Ha elfogadjuk azt, hogy valamilyen mértékben az ország népességének egyharmada érintett, akkor ezek az emberek havi szinten mintegy 200 milliárd forintot költenek élelmiszerekre. Ebben pedig órási lehetőségek rejlenek. Bolyki Balázs beszélt arról is, hogy az étkezésnek van egy élményfaktora, és ha a lakosságnak a rendelkezésére áll olyan alternatíva, ami mentes és élvezetes, akkor többen állhatnak rá. A szakember szerint
az élelmiszeralapú költések 6,1%-kal nőttek Magyarországon, míg a gluténmentes termékeknél ez a növekedés meghaladja a 9%-ot is. A vidéki településeken ugyanakkor ezek a termékek még nehezebben érhetők el, így ebben még nagy a növekedési potenciál.
Szabolcs Péter, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mentes munkacsoportjának elnöke, az Amurex GM Hungária ügyvezető-tulajdonosa szerint napjainkban az ételérzékenységek mintegy 70%-a még felderítetlen, igaz, a technológiák fejlődése miatt könnyebb is kimutatni ezeket. Fontos azonban, hogy a cöliákiásokon kívül vannak nem cöliákiás gluténérzékenyek, így akár a lakosság 5-6%-a is érintett lehet. A szakember szerint
talán már az is kijelenthető, hogy a lakosság 20%-a érintett lehet valamiféle érzékenységben, akár csak úgy, hogy enyhébb tüneteket produkál, vagy csak rosszul érzi magát ilyen termékek fogyasztása során. Sokan vannak viszont, akik öndiagnózis alapján döntik el, hogy érzékenyek bizonyos élelmiszerekre, viszont a tényleges vizsgálatoknak nem vetik alá magukat.
Szabolcs Péter beszélt arról is, hogy családi érintettség miatt 20 éve foglalkozik ezekkel a mentes termékekkel, és a 2000-es évek elején kapható termékeket össze se lehet hasonlítani a mostaniakkal. Sőt, már az utóbbi 5-6 évben is óriási minőségjavulás volt megfigyelhető a mentes élelmiszereknél. A szakember azt is elmondta, hogy a mentes élelmiszerek piaca nagyon dinamikusan fejlődik, az új termékek 60-70%-a már ebbe a kategóriába tartozik, míg világszinten évente 10-15%-kal nő a mentes termékek fogyasztása.
Traier Csaba, a Herbaház kereskedelmi igazgatója úgy vélte, hogy az életmódunk és az elfogyasztott élelmiszerek miatt egyre többen vannak, akik kénytelenek ilyen élelmiszereket fogyasztani. Sokan vannak olyanok, akik most jönnek rá, hogy vannak alternatíváik. De azokról sem szabad megfeledkezni, akik más betegségekből kifolyólag fogyasztanak mentes élelmiszereket, vagy azokat, akik csak egészségesebben akarnak élni. A szakember szerint, ha ezeket mind nézzük, akkor már alulról súroljuk a lakosság felét. Traier Csaba abban látta az ágazat fejlődési lehetőségét, hogy egy klasszikus terméket hogyan lehet jobb összetevőkből, fenntarthatóbban, kevesebb adalékanyaggal előállítani.
Az egyadagos kiszerelések is nagy potenciállal rendelkeznek, mivel napjaink rohanó életmódja és az élelmiszer-készítésre, étkezésekre szánt kevesebb idő miatt a mentes termékekkel itt is komoly előrelépést lehet elérni
- tette hozzá.
Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense elmondta, hogy a lakosság bizonyos része kénytelen ilyen élelmiszereket fogyasztani, és a hazai népegészségügyi helyzet se jó. A dohányzás mostanra már kevésbé súlyos probléma, de a magas vérnyomás után a rossz étkezés a második gond. Nagyon rosszul és egyoldalúan étkezünk, de mostanra már sokan vannak, akik változatosabbá - és ezáltal egészségesebbé - akarják tenni az étrendjüket. A szakember elmondta, hogy egy amerikai kutatás arra jutott, hogy a lakosság 35%-a tejes és tejmentes termékeket is rendszeresen fogyaszt. Berezvai Zombor szerint óriási potenciál van még a mentes élelmiszerekben, főleg beltartalmi szempontokból lehet még sokat fejlődni. Ráadásul a fogyasztókat is egyre jobban érdekli, hogy ezek milyen összetevőkből, milyen eljárással készülnek. A szakértő rámutatott,
nem feltétlenül az a kérdés, hogy tudunk-e még egy mentes terméket kifejleszteni, hanem inkább az, hogy a meglevőket hogyan tudnánk vonzóbbá tenni?
Berezvai Zombor az egyadagos élelmiszerek kapcsán azt is elmondta, hogy Európában, és így Magyarországon is csökken a háztartások mérete, egy-egy étkezésnél is kevesebb élelmiszert kell készíteni, mivel jellemzően már nem 6-8 fő étkezik együtt, hanem csak 1-2. A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint az egyadagos kiszerelés azért lehet jó, mert sok eltérő preferenciájú személyt is ki lehet szolgálni anélkül, hogy nagy mennyiségű élelmiszer-hulladék keletkezzen.
Varga Szabolcs, az Edilia Food cégvezetője szerint hatalmas előrelépés, hogy már nem kell akkora kompromisszumokat kötni a mentes élelmiszerekkel kapcsolatban. Az elmúlt években óriási fejlődésen ment keresztül az élelmiszeripar, így ezek mostanra sokkal jobb ízűek, állagúak, textúrájúak lettek. A szakember az egyadagos kiszerelések kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy különbséget kell tenni a feldolgozottsági szinteknél. Ők például az ilyen egyadagos, de minőségi élelmiszerekkel foglalkoznak, mert ezekben vannak a legnagyobb lehetőségek. Varga Szabolcs azt is jelezte, hogy
egyre több a kényelmi élelmiszer Európában is, és az érzékenységgel rendelkezőknek is szükségük van ilyen kényelmi és gyorsan elkészíthető élelmiszerekre.
Jöhet az 5%-os áfa a mentes termékekre is?
A kerekasztal-beszélgetésen szóba került a mentes élelmiszerek áfájának 5%-ra való csökkentésének kérdése is. A szakemberek között teljes volt az egyetértés abban, hogy egy ilyen intézkedés nemcsak azoknak lenne óriási segítség, akik kényszerűségből vásárolják ezeket az élelmiszereket, de ösztönzően hatna azokra is, akik életmódváltáson gondolkodnak, vagy csak változatosabbá szeretnék tenni az étrendjüket. Emellett az az érv is előkerült, hogy az innováció nem olcsóbb, de ha ezeknek az élelmiszerekre is 5%-os áfa vonatkozna, akkor több fogyasztót érnének el, ami a cégeket innovációra sarkallhatná, ezáltal komoly lökést adva a teljes magyar élelmiszeriparnak. A beszélgetésen emellett felmerült még a népegészségügyi termékadó, a NETA felülvizsgálatának a szükségessége is.
A jövőben fel fog értékelődni az edukáció szerepe
A szakértők végezetül az edukáció kérdéséről is eszmét cseréltek. Ennek kapcsán abban is konszenzus volt, hogy fontos lenne a horeca-szektor szereplőinek edukálása és továbbképzése, valamint az, hogy az éttermek menüiben nagyobb részt képviseljenek, bizonyos esetekben pedig - például a desszerteknél - egyáltalán megjelenjenek ezek az ételek. A szakértők arra is rámutattak, hogy a táplálkozás terén nagyon sok olyan önjelölt szakértő van, aki nem végzett el semmiféle képzést, csak saját tapasztalatok, illetve internetes ismeretek alapján adnak tanácsot. A kerekasztal-beszélgetésben résztvevő, az ágazatra rálátó, abban benne levő szakemberek szerint nagyon fontos lenne az is, hogy senki se próbáljon úgy belevágni a mentes étkezésbe, hogy csak öndiagnózist végzett, és nem kérte ki orvos és tényleges szakértő tanácsát.
A beszélgetésen elhangzott az is, hogy a mentes termékek jövőjét inkább az edukáció fogja meghatározni, mint a termék maga. A következő időszak fontos kommunikációs iránya pedig az lesz, hogy az emberek tudják, mik vannak az élelmiszerekben, Egyszerre kell arra edukálni az embereket, hogy mit jelent a mentesség, és arra is, hogy melyek azok a termékek, összetevők, amelyeket kerülni kell.
