A vagyonadó legnagyobb problémája az érdekképviselet szerint az, hogy nemcsak a magánvagyont, hanem a vállalkozások működését biztosító vagyonelemeket – épületeket, gépeket, berendezéseket és árukészleteket – is adóalapnak tekinti. Mivel ezek nem likvid eszközök, a fizetési kötelezettséget a cégeknek a megtermelt nyereségükből kellene kigazdálkodniuk. A kiskereskedelemben azonban az elmúlt évek piaci és szabályozási nehézségei miatt a jövedelmezőség mindössze 1–2 százalékos. A tervezett elvonás így a bér- és üzletfejlesztések leállításához, létszámleépítésekhez, végső soron pedig magyar munkahelyek megszűnéséhez vezethet - tudósított a Pénzcentrum.

A helyzetet súlyosbítja a szabályozásba kódolt kettős mérce, hiszen az adófizetési kötelezettség a magyar tulajdonú magánszemélyek cégeit terheli, míg a külföldi hátterű vállalatokat nem. Mivel a hazai kereskedelmi forgalom mintegy 70 százalékát már így is külföldi láncok bonyolítják, a magyar cégek behozhatatlan versenyhátrányba kerülnének. A tőke adóztatása miatt a 20-30 éve működő, folyamatosan fejlesztő hazai családi vállalkozások egy része kénytelen lesz eladni az üzletét, míg a többiek a fejlesztések elmaradása miatt fognak lemaradni a versenyben. Ha ezek a hazai szereplők eltűnnek, a helyüket nem feltétlenül veszi át senki, ami gyors és kockázatos piaci átrendeződéssel jár.

Az MNKSZ szerint az is komoly aggályokat vet fel, hogy a tervezet mögött nincs érdemi hatásvizsgálat és modellezés. A vagyonelemek kötelező felértékelése ráadásul hatalmas, felesleges terhet róna a piacra. A jogszabályi kritériumoknak megfelelő, mindössze maroknyi értékbecslő cég bevonása extrém árfelhajtó hatással járna, a cégek érzékeny adatainak tömeges átadása néhány piaci szereplőnek pedig súlyos adatkezelési és kiberbiztonsági kockázatot jelent. A szövetség ezért önálló szakmai anyagban jelezte a kormánynak, hogy a termelőeszközök adóztatása közgazdaságilag rendkívül veszélyes, így kérik ennek az elemnek az elhagyását.

A 2027-es költségvetéssel kapcsolatban bejelentett egyéb lépéseket illetően a szervezet már megengedőbb. Üdvözlik a kereskedelmi hálózatoknak komoly veszteségeket okozó árrésstop kivezetését. Ezzel párhuzamosan ugyan a kiskereskedelmi különadó alsó sávjának adókulcsa 0,15 százalékról 0,45 százalékra emelkedik, de mivel ez a tehernövekedés eltörpül az árrésstop okozta eddigi károk mellett, a kereskedők ezt a lépést támogatható kompromisszumnak tekintik. A szakmai szervezet jelenleg a gazdasági tárcával is együttműködik a kistérségek áruellátásának biztosítása érdekében. Számos kistelepülésen az üzemeltetés már most sem gazdaságos, boltok zárnak be, ami tovább rontja a vidék megtartóerejét. Az MNKSZ novemberben adja át a minisztériumnak azt a részletes stratégiai javaslatcsomagot, amely a vidéki kisboltok megerősítését és a hazai élelmiszer-alapellátás stabilitását célozza.