Az uniós ökorendelet értelmében 2036-ig még adható derogáció (kivételes engedély) a nem csávázott, konvencionális vetőmagok használatára.
A legfrissebb mérések szerint aggasztóan sok mikroműanyag-részecske található a Tisza vizében is.
Komoly szerepet kaphatnak az állattenyésztésben a körforgásos takarmányok és takarmány adalékanyagok.
A Freshfel Consumption Trends konferencián elhangzott, messze még a napi 400 grammos zöldség-gyümölcs fogyasztás.
Világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az edénymegosztó rendszerek és az újrahasználható csomagolások.
A magyar mezőgazdaság nem tekinthető ütésállónak, a változtatásra pedig már nincsenek évtizedeink.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz.
A klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályok miatt a hagyományos kertek fenntartása mind nehezebbé és költségesebbé válik.
Átfogó javaslatcsomagot fogadott el és mutatott be a MAGOSZ Gazdasszony és Ifjú Gazda Tagozata.
Miért lehet a szikkasztás a jövő egyik legfontosabb vízgazdálkodási kérdése hazánkban is?
Egyedülálló, intelligens öntözőrendszerrel vette fel a harcot a vízhiánnyal Szantori szigete.
Országosan összesen 12 ezer hektárnyi korábban már használt, alulhasznosított vagy leromlott állapotú fejlesztési területet tartanak nyilván.
Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba.
Sarusi-Molnár Andrea szerint a valódi optimumot több tényező együttese határozza meg.
Már létezik a megfelelő technológia a folyékony élelmiszerek kíméletes tartósítására.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik megoldása az elegyesebb, változatosabb szerkezetű erdők kialakítása.
Új műtrágya akciótervvel igyekszik csökkenteni a kontinens függőségét az Európai Unió.
A klímaváltozás egyik legsúlyosabb hazai következménye a tájak fokozódó kiszáradása, különösen a Homokhátság és a Tisza-völgy térségében.
A tisztított szennyvíz nem hulladék, hanem stratégiai erőforrás: vízgazdálkodás és innováció Máltán és Magyarországon
Már nem a márkanév dönt, új szempontok alapján választanak bort a magyar fiatalok is.
2026 júliusában a magyar gazdák 59 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Egyszerre szükséges a hatékonyság növelése, a költségek kontrollja és a kockázatok kezelése.
A 2026-os év első fele a műtrágyapiac valamennyi szereplőjét érzékenyen érintette, kérdés, mi lesz a jövőben?
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a KITE Zrt. és az Agrárközgazdasági Intézet.
Az Európai Unió 2030-ra kitűzött célja a mezőgazdasági területek legalább 25 százalékának ökológiai gazdálkodásba vonása.
A repcében a magas terméspotenciál önmagában már nem elég. Olyan genetikára van szükség, amely kedvező és stresszes körülmények között is képes bizonyítani.
