Ha a gazdák kevesebb kocával is képesek több malacot előállítani, jelentősen csökken az erőforrás-igény.
A Díszkertészek Szervezete szerint a természetes légkondicionáló az egyetlen tartós fegyver a sorozatos hőhullámok ellen.
A humusz megóvása a fenntartható földhasználat kulcsa, ezért kiemelten oda kell rá figyelni.
Nem a tartály mérete a legfontosabb, hanem az, hogy mi történik a lehulló vízzel.
Az olívaolaj-ágazat szereplői ma már a gazdasági fenntarthatatlanságot, a növekvő költségnyomást és a jövedelmezőség romlását érzik a legnagyobb kockázatnak.
A szemléletváltás egyre nagyobb léptékben valósul meg a kávétermesztésben a szakértők szerint.
Az uniós ökorendelet értelmében 2036-ig még adható derogáció (kivételes engedély) a nem csávázott, konvencionális vetőmagok használatára.
A legfrissebb mérések szerint aggasztóan sok mikroműanyag-részecske található a Tisza vizében is.
Komoly szerepet kaphatnak az állattenyésztésben a körforgásos takarmányok és takarmány adalékanyagok.
A Freshfel Consumption Trends konferencián elhangzott, messze még a napi 400 grammos zöldség-gyümölcs fogyasztás.
Világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az edénymegosztó rendszerek és az újrahasználható csomagolások.
A magyar mezőgazdaság nem tekinthető ütésállónak, a változtatásra pedig már nincsenek évtizedeink.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz.
A klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályok miatt a hagyományos kertek fenntartása mind nehezebbé és költségesebbé válik.
Átfogó javaslatcsomagot fogadott el és mutatott be a MAGOSZ Gazdasszony és Ifjú Gazda Tagozata.
Miért lehet a szikkasztás a jövő egyik legfontosabb vízgazdálkodási kérdése hazánkban is?
Egyedülálló, intelligens öntözőrendszerrel vette fel a harcot a vízhiánnyal Szantori szigete.
Országosan összesen 12 ezer hektárnyi korábban már használt, alulhasznosított vagy leromlott állapotú fejlesztési területet tartanak nyilván.
Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba.
Sarusi-Molnár Andrea szerint a valódi optimumot több tényező együttese határozza meg.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
Néhány évtized alatt felére zuhant vissza a szőlőtermés mennyisége Magyarországon.
