A Freshfel Consumption Trends konferencián elhangzott, messze még a napi 400 grammos zöldség-gyümölcs fogyasztás.
Világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az edénymegosztó rendszerek és az újrahasználható csomagolások.
A magyar mezőgazdaság nem tekinthető ütésállónak, a változtatásra pedig már nincsenek évtizedeink.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz.
A klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályok miatt a hagyományos kertek fenntartása mind nehezebbé és költségesebbé válik.
Átfogó javaslatcsomagot fogadott el és mutatott be a MAGOSZ Gazdasszony és Ifjú Gazda Tagozata.
Miért lehet a szikkasztás a jövő egyik legfontosabb vízgazdálkodási kérdése hazánkban is?
Egyedülálló, intelligens öntözőrendszerrel vette fel a harcot a vízhiánnyal Szantori szigete.
Országosan összesen 12 ezer hektárnyi korábban már használt, alulhasznosított vagy leromlott állapotú fejlesztési területet tartanak nyilván.
Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba.
Sarusi-Molnár Andrea szerint a valódi optimumot több tényező együttese határozza meg.
Már létezik a megfelelő technológia a folyékony élelmiszerek kíméletes tartósítására.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik megoldása az elegyesebb, változatosabb szerkezetű erdők kialakítása.
Új műtrágya akciótervvel igyekszik csökkenteni a kontinens függőségét az Európai Unió.
A klímaváltozás egyik legsúlyosabb hazai következménye a tájak fokozódó kiszáradása, különösen a Homokhátság és a Tisza-völgy térségében.
A tisztított szennyvíz nem hulladék, hanem stratégiai erőforrás: vízgazdálkodás és innováció Máltán és Magyarországon
Már nem a márkanév dönt, új szempontok alapján választanak bort a magyar fiatalok is.
A Metszet rovat kérdésére Tölgyesi Csaba ökológus, a Szegedi Tudományegyetem docense válaszolt.
Kenyai kutatók a fokhagymából származó allicint vizsgálják a baromfitakarmányozásban használt antibiotikumok természetes alternatívájaként.
A modern élelmiszeripar megítélése így sokszor inkább érzelmi, mint tudományos alapokon nyugszik.
Magyarország vizes élőhelyeinek állapota ma már messze nem pusztán természetvédelmi kérdés.
Komoly döntés előtt állnak a szarvasmarhatartók: hogyan kezelhető a takarmányhiány?
Az élelmiszeripar talán még soha nem változott olyan gyorsan, mint napjainkban, a háttérben egészen új technológiák fejlődnek.
Óriási változások jönnek a NAK-nál, 2027-től a neve Magyar Agrár és Élelmiszergazdasági Kamara lesz.
A farkas természetvédelmi státuszát nemrégiben enyhítették Európában, a döntést a gazdálkodói és vadászati érdekek mellett komoly természetvédelmi vita is övezi.
