Meg kellene találni az intenzív és extenzív állattartási rendszerek egyensúlyát.
Precíziós technológiával válhat stresszmentesebbé és fenntarthatóbbá a juh- és kecsketartás.
A biológiai sokféleség csökkenése ma már nem csupán környezeti, hanem súlyos gazdasági kérdés is.
Kutatók fejlett víztisztítási technológiákkal olyan minőségű vizet állítottak elő újrahasznosított szennyvízből, amely emberi fogyasztásra is alkalmas.
A mesterséges geotermikus rendszerek jelentősen kiterjeszthetik ennek az energiának a hasznosíthatóságát.
Hügelkultúra, avagy természetes vízmegtartás és talajépítés egy regeneratív kertészeti rendszerben.
Az újbudai Kána-tó revitalizációjának célja a tó vízminőségének javítása és egy hosszú távon fenntartható, stabil vízrendszer kialakítása.
Bár 2024-ben némileg visszaesett a halászati és akvakultúra ágazat termelése az EU-ban, az ágazatban még mindig óriási potenciál van.
A szakma sokáig adós volt a tevékenység megfelelő módszertani támogatásával, de most egyszerre több szabvány is megjelent.
A gyomirtás elmaradása akár a teljes termés elvesztéséhez is vezethet, de egy rosszul időzített vagy nem megfelelően megválasztott kezelés is jelentős gondot okozhat.
Habár a fenntarthatóbb élelmiszer-rendszer globális kérdés, sokszor egy tájfajta palántával is elkezdődhet a változás.
Bár sok a tévhit a gyorsfagyasztott termékek körül, az biztos, hogy nem egészségtelenek.
A modern, víztakarékos technológiák és a kontrollált termesztési környezetek kulcsszerepet játszanak abban, hogy a mezőgazdaság alkalmazkodjon a változó klimatikus viszonyokhoz.
A városi kertészkedés kis léptékű és egyszerű eszköznek tűnik, mégis sokat segíthet a klímavédelemben.
Határértéket meghaladó azbesztszennyezést mutattak ki Szombathelyen, az Oladi plató útjainak burkolatában.
Egyre nagyobb teret nyernek a kényelmi termékek, amelyek gyors elkészíthetőséget kínálnak anélkül, hogy kompromisszumot kellene kötni az íz vagy a minőség terén.
Az Európai Unió 2026 augusztusától kiszorítja az „örök vegyi anyagokat” az élelmiszer-csomagolásokból.
Stabil keresletre számíthatnak a magyar juhtartók, a külföldi piacok nagyobb exportot is felvennének.
Nőtt, majd megtorpant a növényvédőszer-felhasználás: csökkenő kockázat, átalakuló szerkezet és erősödő gyomirtó-dominancia rajzolja át a hazai piacot.
A klímaváltozás gyorsabban alakítja át az erdők termőhelyi viszonyait, mint ahogyan arra a hagyományos erdőkezelési logikák eredetileg berendezkedtek.
Az ipari állattartás jövője, a ketreces rendszerek, a hízott máj előállítása és az állatok tartási körülményei egyre nagyobb társadalmi és szakmai vitákat váltanak ki.
Tudatos kertészeti praktikákkal, és a megfelelő gondoskodással jelentősen meghosszabbíthatjuk mind a dísz, mind a haszonnövényeink életét.
Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
A Magyar Közlönyben jelent meg a vonatkozó rendelet részletes szabályairól szóló módosítás.
A kaprot általában nem termesztjük, az csak bejön a kertbe és akkor ott is hagyjuk.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat első része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat második része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat harmadik része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
