Több mint 300 magyar szántóföldi növénytermesztő vállalkozás vezetését vizsgálta Fertő Imre, a Corvinus egyetemi tanára és magyar-szlovén kutatócsoportja annak kiderítésére, hogy milyen környezeti hatékonysági különbségek állnak fenn azokban a céget vezető tisztviselők neme szerint. A Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat (FADN) adatai alapján készült elemzést a rangos Scientific Reports folyóiratban közölték május elején. Az eredmények szerint a nők által vezetett gazdaságok következetesen ökohatékonyabbak a férfiak vezette vállalkozásokhoz képest: átlagosan 14 százalékkal magasabb ökohatékonysági pontszámot érnek el (0,361), mint a férfiak (0,316).

Szomorú valóság: tényleg alig vannak fiatalok a magyar mezőgazdaságban

Égetően nagy szükség van a fiatalításra a magyar és az európai mezőgazdaságban is.

A kutatók által megalkotott, 0-1 közötti mutatószám azt a képességet jelzi, hogy a vállalkozás mennyire képes csökkenteni a környezeti terhelést: a mezőgazdasági termékeit mennyire minimális környezeti kárral tudja előállítani a jelenlegi hozzáadott gazdasági érték fenntartása mellett. A környezeti károkat a műtrágyára és a növényvédő szerekre fordított kiadásokkal, valamint a hektáronkénti energiafogyasztással jellemezték. A női vezetés környezethatékonysági előnye nagyrészt annak köszönhető, hogy a nők jobban gazdálkodnak az erőforrásokkal, emellett szerepet játszanak az általuk alkalmazott, együttműködésre építő, innovatív és hosszú távra tervező vezetési gyakorlatok, döntéshozatali módszerek is. Ha csak a nagy ökohatékonyságú vállalatokat nézzük, ott a nők által vezetett gazdaságok még kiemelkedőbben teljesítenek a férfiakhoz képest.

Az eredményeink megerősítik: a fenntarthatóság érdekében olyan agrárpolitikára van szükség, amely csökkenti a mezőgazdaság ökológiai lábnyomát. Ehhez le kell dönteni a sztereotípiákat, és túl kell lépni az ökohatékonyságot célzó hagyományos elképzeléseken. Támogatni kell a női gazdálkodókat, hogy hozzáférjenek a környezetbarát gazdálkodáshoz szükséges erőforrásokhoz, ismeretekhez és innovációkhoz, például az e-kereskedelmi vagy a szövetkezeti modellekhez. Mindehhez olyan környezetet kell teremteni, amely üdvözli és értékeli a nők részvételét, mert kulcsszerepük van nemcsak abban, hogy a mezőgazdaságot fenntarthatóbbá és termelékenyebbé tegyék, hanem a vidék hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlődésében is

- hangsúlyozza Fertő Imre, a Corvinus egyetemi tanára, a tanulmány első szerzője.

Elöregedőben a magyar mezőgazdaság: kemény számok láttak napvilágot

A gazdaságirányítók 60%-a 55 évesnél idősebb, a fiatalabb, 35 év alatti gazdaságirányítók aránya csökkent, és 2023-ban mindössze 4,9%-ot tett ki.

A kutatók azt is kiemelik, hogy különösen fontos a fiatal női gazdálkodóknak támogatást nyújtani, hiszen a női gazdaságvezetők ma átlagosan idősebbek, mint férfitársaik, de tapasztalatuk hozzájárulhat a fenntarthatóbb gazdálkodási megoldásokhoz.

A tanulmány megkérdőjelezi azt a feltételezést, hogy a nagyobb léptékű gazdálkodás vagy a magasabb tőkeintenzitás automatikusan nagyobb ökohatékonysághoz vezetne, ehelyett az optimalizálás fontosságát hangsúlyozza. Egyben rámutat arra, hogy a hagyományos tényezők, mint a gazdaság mérete vagy technológiai beruházásai mellett a társadalmi szerepek és nemi különbségek is jelentős hatással vannak a gazdálkodási eredményekre. A nők által vezetett gazdaságok gyakran kisebbek és kevesebb munkaerőt alkalmaznak, mégis hatékonyabbak - ami a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú - írták a sajtóanyagban.