Úgy gondolom, hogy a gazdának alapvetően el kell döntenie, mit szeretne, mire akarja használni a földjét
- kezdte Udvardi Norbert. Az egyik út szerint a talajt egyszerűen mint termőközeget használják:
Gyakorlatilag arra kell, hogy legyen hova elszórni a magot, és ideig-óráig egy puffertára legyen a mesterségesen bevitt tápanyagoknak.
Ez a módszer rövid távon eredményes lehet, de hosszú távon kockázatos. A másik lehetőség egy ökoszisztémában való gondolkodást kíván:
A termőföld egy része a talajnak. Rendszerben gondolkozik a gazda, és nem csak arra koncentrál, hogy tápanyag legyen a talajban, hanem a tápanyag a legnagyobb mértékben hasznosuljon. Teret enged a talajéletnek. Ez a szemlélet hosszabb távon térül meg, és nagyobb minőséget biztosít. A jobb minőség magasabb árat is eredményezhet. És a termőföld áldását még unokáink is élvezhetik
- tette hozzá.
Nyitottság lenne - csak a rendszer nem kedvez
Udvardi Norbert szerint sok gazda nyitott lenne a talajélet támogatására épülő gazdálkodásra, de a jelenlegi szabályozási és támogatási rendszer ezt alig ösztönzi.
A földalapú támogatást ne azért kapja valaki, mert földje van és papíron műveli, hanem azért, mert felelősen, gondolkodva, a termőföld minőségét javítva gazdálkodik
- emelte ki.
A hazai gazdálkodók szemléletváltását több tényező is akadályozza: ahhoz, hogy a gazdálkodó nyereséges legyen, gyakorlatilag rá van kényszerítve az intenzív gazdálkodásra. Ebbe nehezen fér bele a 'talajbiológiai szemlélet'.” A megoldás összetett, hiszen a támogatási rendszer átalakítása, a fogyasztók motiválása, és a gazdálkodók képzése együttesen lehet eredményes.
Az In Vitro'77 Kft. a megváltozott klimatikus és talajviszonyokra válaszul ásványi alapú talajkondicionáló termékeket fejleszt. A szakember aláhúzta, hogy a pusztuló talajszerkezetet baktériumok nem fogják önállóan újraépíteni. Termékeik célja, hogy javítsák a vízháztartást, élénkítsék a talajbiológiát, mikroelemeket biztosítsanak a növények számára, sőt, némelyik vegyszer nélkül is képes alternatívát nyújtani a talajfertőtlenítőkkel szemben.
Megoldásaink melioratív jellegű rendszeres használata már rövid távon érezhető javulást eredményez a leromló talajban.
A legnagyobb akadályok: tévhitek és bizalmatlanság
A gazdák részéről sokszor a korábbi csalódások táplálják az óvatosságot. Udvardi Norbert, mint fogalmazott, tele van a piac okosnál-okosabb termékkel és értékesítővel, és nehéz kitűnni a tömegből. Szerinte az egyik elterjedt félreértés a bakteriális készítmények túlértékelése:
nagyon szuper bakteriális készítmények vannak, de csak akkor működnek, ha megvan minden az életfeltételükhöz. Ugyanez igaz a mész használatára is. Hasznos, de nem lehet vele minden problémát megoldani.
A fenntarthatóság és a környezetbarát termelés is egyre nagyobb hangsúlyt és szerepet kap itthon, ugyanakkor van, hogy a hatékonyság felülírhatja ezt. Udvardi Norbert szerint a „környezetbarát” címkét sokszor könnyelműen használják, és őszintén fejtette ki véleményét ezzel kapcsolatban:
Nem állítom, hogy minden alapanyag, amit használunk, fenntartható forrásból származik. Nem mondom, hogy minden termékünk környezetbarát. A hatékonyságon van a hangsúly, és azon, hogy mit mikor, hogyan és hova javaslunk. Olyan ásványi megoldást kínálunk, ami nem engedi a tápanyagot azonnal kimosódni a talajból, hanem inhibitorként fokozatosan szolgáltatja azt.
Miért nem terjed szélesebb körben, ha ennyire jó?
Utánajártunk annak is, hogy vajon miért nem használják többen a technológiát, ha valóban olyan hasznos, mint mondják. A válasz egyszerű és ismerős: vannak berögzült szokások, trendek. Vannak tévhitek. És bizony, van bizalmatlanság az új dolgok iránt. Egyben megjegyzendő az is, hogy a termékek sok esetben nem újak, csak újként vannak eladva.
Mi ugyan lassabban érjük el így az értékesítési céljainkat, de megnyugtat a tudat, hogy a magunk módján, de tettünk a környezetünkért.
Az állattartásban a természetes higiénia új szereplő lehet?
Miközben a nagyüzemi állattartásban gyógyszerek és vegyszerek egész arzenálja áll rendelkezésre, egyre többen ismerik fel, hogy a megelőzés nem kizárólag tablettákban és injekciókban keresendő.
Nem akarunk versenyezni a modern megoldásokkal, de nagyon jó kiegészítői tudunk lenni
- fogalmazott. Hozzátette, több szarvasmarha-telepen használták már sikerrel a mésztejet például gombás patafertőzések ellen, még olyan helyeken is, ahol ridegtartásban tartott állatoknál ilyesmit szinte kizártnak tartottak. A cél nem az, hogy a mésztej csodaszerré váljon, hanem az, hogy a gazdák kezébe kerüljön egy egyszerű, természetes, hatékony eszköz a napi higiénia megerősítésére - ahogy a kézmosás is alap, akár influenzáról, akár covidról van szó.
Határon túl, de két lábbal a földön
A vállalat termékeit tekintve a fókusz továbbra is a hazai piacon van, de Szlovákiában, Romániában és Horvátországban már jelen vannak, és az ügyvezető szerint vannak olyan térségek Afrikában és a Közel-Keleten, ahol például a talajjavító termékeikre nagy lenne a kereslet. A külpiacra lépés azonban nem öncél:
először itthon szeretnénk biztos alapokat. Nem a gyors siker a cél, hanem a hosszú távú, fenntartható jelenlét, itthon és külföldön egyaránt.
Nincs alku: a minőség az első
A munkaerőhiány, a bérköltségek növekedése és a piaci nyomás az In Vitro'77-et sem kerüli el. Udvardi Norbert nyíltan beszélt arról, hogy a minimálbér-emelés politikai célját ugyan érti, de annak terheit a piac szereplői viselik - miközben az árak(at) emelkedését senki nem akarja (emelni) elfogadni.
A bér is emelkedjen, de a termény ára se növekedjen, a hús is olcsó legyen. Szóval, ez így nehéz lesz.
Ennek ellenére van egy sarokpont, amiből nem engednek: a minőség náluk nem alku tárgya. A beszállítókat versenyeztetik, költségeket optimalizálnak, de az elv az, hogy ha valamit letesznek az asztalra, az legyen olyan, amit ők maguk is használnának.