Az erdőre legtöbben úgy tekintenek, mint a faanyag forrására vagy a túrázások, kirándulások helyszínére, pedig ennél többről van szó.
A közvetlenül elérhető felszíni édesvíz aránya a Földön rendkívül alacsony, mindössze 0,007 százalék.
Az elmúlt években olyan mértékű áringadozás jelent meg a kakaóbab piacán, amely korábban nem volt jellemző.
A klímaváltozás új helyzetet teremtett, az eddig megszokott gyakorlatok felülvizsgálatra szorulnak, ebben pedig az erdész szakmának élen kell járnia.
Az úgynevezett „erdei lépőkövek” rendszere egyszerre szolgálja a biodiverzitást és a fenntartható erdőkezelést.
A 2023-as adatok szerint az EU tagállamok túlnyomó többségében az erdők nettó fanövedéke meghaladta a fakitermelés mértékét.
Egy olasz kutatócsoport friss tanulmányában a sörgyártás melléktermékeit vizsgálták kozmetikai hatóanyagként.
Rengeteg önkéntes vett részt az MBH Bank és az IPOLY ERDŐ Zrt. újraerdősítési projektjén.
Mit tehetünk a jobb vízgazdálkodás érdekében azért, hogy kertünk növényei a legoptimálisabb ellátást kapják az éltető vízből?
A magyar állami erdészeti társaságok 2010 óta megduplázták a folyamatos erdőborítást biztosító módszerekkel kezelt erdőterületek arányát.
A közel százezer kilométeres hazai csőhálózat majdnem fele már túllépte az 50 éves életkort, ami a rendszer fenntarthatóságát veszélyezteti.
2035-re 3,1 billió dolláros új piac formálódik az élelmiszeriparban, ahol a növekedés döntő része a szerkezeti átalakulásokból fakad.
A történelem során sokszor divatba jöttek az álgabonák, majd visszaszorultak, most azonban ismét reneszánszukat élik.
Bár az elmúlt években mérhetően nőtt az egy főre jutó halfogyasztás, a hazai vásárlók továbbra is elsősorban az ünnepi időszakokban esznek halat.
Az egykor klímabarát csodaszernek tartott rovarfehérje-ipar az összeomlás szélén áll a gyenge kereslet és a rendkívül magas előállítási költségek miatt.
A kínálati zavarok és a költségek emelkedése alapjaiban formálja át a narancslé globális piacát.
Fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagot termeljünk, amik a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók.
Rengeteget számít a klímaváltozás elleni küzdelemben, ha a nők is részt vesznek a mezőgazdaságban.
Új, egységes környezeti lábnyom szabályrendszer indul a zöldség-gyümölcs ágazatban.
A klímaváltozás, az aszályos időszakok gyakoribbá válása és a talajaink állapotának romlása új megoldásokat követel a mezőgazdaságtól.
Jelenleg a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma okozza a legnagyobb aggodalmat idehaza az ültetvényekben.
Jelentős mérföldkövet sikerült elérni, a pozitív hatások már most érezhetők.
Az erdőre legtöbben úgy tekintenek, mint a faanyag forrására vagy a túrázások, kirándulások helyszínére, pedig ennél többről van szó.
A háborús környezet, az inputárak emelkedése és a járványügyi kockázatok tovább növelik az agráriumban a bizonytalanságot.
Növekvő globális termelés és emelkedő árak jellemzik a piacot az elmúlt időszak adatai alapján.
Elektromos, benzines, netán traktor? A megfelelő eszközt nem könnyű megtalálni, de ha sikerül, akkor az megkönnyíti a munkát, ráadásul gyep állapotát és a kert használhatóságát is meghatározza.
Az ezüst régóta jelen van a befektetési gondolkodásban, mégis egészen más szerepet tölt be, mint amit sokan elsőre feltételeznek.
A kalászosokban elkezdtek kelni a gyomok, így a gyomirtás aktuális kérdéssé vált. A gyomirtó szerek kiválasztásánál viszont több szempontot kell figyelembe venni.
