Fogoly

A fogoly a fácánfélék családjába tartozó madárfaj, amely Magyarországon is megtalálható. Hazánkban 1987-ben az év madarává választották.

A fogoly (Perdix perdix) a madarak osztályának tyúkalakúak rendjébe és a fácánfélék családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1987-ben „Az év madarává” választotta. A fogoly Magyarországon nem védett, október 1-jétől december 31-ig vadászható faj, de kizárólag mesterséges kibocsátás esetén és külön engedéllyel.

A fogoly életmódja

A fogoly a mezők madara, a megművelt, de változatos vidékeken érzi jól magát, azonban kedveli a sűrű bokrosokat, kisebb erdőrészeket, vagy azokat a gazos bozótokat, ahol búvóhelyet találhat. A szálerdőt kerüli, csak az erdőszéleket keresi föl, s éppen úgy idegenkedik a nedves, mocsaras helyektől, kivéve ha ezek között kis erdőcskék, vagy jól kiemelkedő szigetek vannak.

A fogoly elterjedése

A fogoly Európa mérsékelt övi részétől, Írországtól a Jenyiszejig terjedt el, a természetes sztyeppkörnyezetben őshonos. Eredeti hazáján kívül betelepítették Új-Zéland, Kanada és az Egyesült Államok területére is. Ezeken kívül világszerte sokfelé próbálták betelepíteni, így például az Orkney-szigetekre, a Külső-Hebridákra, Norvégiába, a Hawaii-szigetekre, a Fidzsi-szigetekre, Ausztráliába. Ezek a próbálkozások inkább kevesebb, mint több sikerrel jártak.

A fogoly táplálkozása

A fogoly tápláléka magvakból, kis részben rovarokból áll. Különösen a fiatal egyedek fogyasztanak sok rovart, ami fontos fehérjeforrás a számukra. A fogoly ragaszkodik élőhelyéhez, csak tartósan kemény tél esetén kóborol, de ez a szétszóródás veszélyes a fajra nézve.

A fogoly fajtái

A fogolynak összesen 12 alfaja létezik, amelyek lefedik a madárfaj teljes elterjedési területét. Külön alfaj él Dél-Skandináviában, Nagy-Britanniában, és Észak-Franciaországtól egészen Görögországig, de Észak-Hollandiának és Északnyugat-Németországnak is megvan a maga alfaja. A fogolynak van olyan alfaja, amely a Közép-Pireneusokban, Kantábriában és Észak-Portugáliában található meg, olyan, amely Franciaországban, és olyan is, amely az Appennini-félszigeten él. Észak-Amerikának is megvan a külön alfaja, ahogy a Finnországtól kelet felé az Urál-hegységig, délnyugat irányba a Fekete-tengerig, Kaukázus északi részéig tartó területnek is. A fogoly egy alfaja megtalálható az Urál-hegységben, Szibériában és a Kaszpi-pusztákon, egy másik pedig Törökországban, a Dél-Kaukázusban, valamint Észak- és Északnyugat-Iránban.

A fogoly szaporodása

A fogoly monogám madár, egy életre választ párt. Talajmélyedésbe kapart, fűvel bélelt fészkét többnyire árokszéleken, erdős sztyepp jellegű réteken készíti. Április végén, vagy május elején kezd a fogolytojó (vagy tyúk) a tojásrakáshoz A fészekalj általában 8-10 halvány zöldesbarnás-szürke tojásból áll, de nem ritka az ennél nagyobb fészekalj sem. A tojásokon 24-25 napig csak a tojó kotlik, a hím (vagy kakas) a közelben őrködik. A csibék a kikelés után szinte azonnal elhagyják a fészket, kéthetes korukig apró rovarokat fogyasztanak. A szülők vezetésével tavaszig egy csapatot alkotnak, akkor egy idegen csapatból párt választanak maguknak.