Még szeptember 15-ig jelentkezhet rangos agrárdíjainkra!
A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat.
Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 15.
Szeptember közepén, a hűvösebb idő közeledtével a szabadban élő egerek egyre gyakrabban keresnek menedéket az épületekben. Jelenlétüket eleinte csak éjszakai kotorászás, megrágott élelmiszerek és apró, 3–5 milliméteres ürüléknyomok jelzik. Fontos megkülönböztetni őket a pockoktól, amelyek szinte kizárólag a szabadban élnek, illetve a patkányoktól, amelyek jóval nagyobb nyomokat hagynak maguk után. Az egerek gyorsan alkalmazkodnak az emberi környezethez, ráadásul elképesztő ütemben szaporodnak, hiszen egy nőstény évente akár tíz almot is világra hozhat, így a probléma hetek alatt súlyossá válhat. A betolakodók nemcsak anyagi kárt okoznak, de ürülékükkel és vizeletükkel veszélyes fertőzéseket is terjeszthetnek.
A védekezés leghatékonyabb módja a megelőzés, aminek első lépése az élelemforrások megszüntetése. A száraz élelmiszereket és az állateledelt érdemes jól záródó dobozokban tartani, a konyhai hulladékot pedig rendszeresen kivinni. Szintén elengedhetetlen a rendrakás, mivel a felhalmozott lomok és kartondobozok ideális fészkelőhelyet biztosítanak az állatoknak. Sokan próbálkoznak különféle házi praktikákkal, például illóolajokkal vagy ultrahangos riasztókkal, de a szakmai tapasztalatok szerint ezek teljesen hatástalanok a rágcsálók ellen.
Ehelyett a fizikai akadályokra kell fókuszálni, hiszen mivel egy egér akár egy ceruzavastagságú, alig hat milliméteres résen is átpréseli magát, a nyílásokat és csőáttöréseket acélgyapottal, valamint tartós tömítőanyaggal kell lezárni. Ha a rágcsálók már bejutottak, a hagyományos rugós egérfogók jelentik a legbiztosabb házi megoldást. Ezeket a falak mellé, az egerek vonulási útjába érdemes kihelyezni, csaléteknek pedig egy kis mogyoróvaj is tökéletes. Az élvefogó és ragasztós csapdák használata nem javasolt, mivel a befogott, stresszes állatok vizeletet üríthetnek, ami növeli a fertőzésveszélyt.
A takarításnál szintén óvatosnak kell lenni, a száraz söprés vagy porszívózás helyett a szennyezett felületeket először fertőtlenítőszerrel kell átnedvesíteni, majd kesztyűben feltörölni. Ha a csapdák nem hoznak eredményt, zárt etetőállomásokban rágcsálóirtó szerek is bevethetők. Ezeket azonban szigorúan a használati útmutató szerint szabad alkalmazni, ügyelve arra, hogy megelőzzük a háziállatok és a ragadozók másodlagos mérgezését, a tetemeket pedig rendszeresen el kell távolítani.
Amennyiben a házilagos módszerek kudarcot vallanak, a nyomok több helyiségben is megjelennek, vagy éjszakánként folyamatos a kaparászás a falakban és a padláson, kártevőirtó szakembert kell hívni. Egy profi irtás költsége az ingatlan méretétől és a fertőzöttség mértékétől függően jellemzően 10-25 ezer forint között mozog, de egy kiterjedtebb probléma esetén, vagy nagyobb házaknál ennél magasabb is lehet. A szakember nemcsak a kártevőket távolítja el hatékonyan, hanem segít felderíteni a rejtett bejutási pontokat is, így hosszú távon megakadályozható az egerek visszatérése.













