A járványvédelmi szakemberek szerint ha egy járványkitöréstől számítva - a lappangási időt is beleszámítva - eltelik 21 nap újabb eset nélkül, akkor már nagyobb bizakodásra ad okot a helyzet. Héjja Csaba, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának stratégiai elemzője az InfoRádiónak nyilatkozva elmondta, hogy jelenleg éppen ezen időszak határán vagyunk.

Már több száz állomány fertőzött: a kéknyelv-betegség újra elszabadult

Ismét megjelent és intenzíven terjed Európa több országában is a kérődzőket támadó vírus.

Az idő leteltének határán vagyunk, ezért azt gondolom, hogy ha e hét végére nem lesz újabb kitörés, akkor bár szigorúan fenn kell tartani ezeket a járványvédelmi intézkedéseket, lehet egy nagyobb nyugalom bennünk

- fogalmazott a szakértő.

A szakember szerint a legnagyobb kockázat Hajdú-Bihar vármegyében koncentrálódik, húsmarhák esetében pedig a nemzeti parkok területein. Kiemelte, hogy földrajzi szempontból rendkívül fontos, hogy a betegség ne jusson be az Alföldre, ahol a nagyobb telep- és állatsűrűség, valamint az intenzívebb emberi és járműmozgás miatt gyorsabban terjedhetne a vírus. Héjja Csaba bizakodó, hogy a járvány az 5 kisalföldi telepen lokalizálódott, így a teljes magyar állattenyésztés és mezőgazdaság teljesítményére "nem lesz kifejezetten erős hatással". Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szigorú járványvédelmi protokollok fenntartása továbbra is elengedhetetlen, beleértve a határon elhelyezett fertőtlenítő szőnyegeket és a telepek saját járványvédelmi gyakorlatait.

Döntöttek a szlovákok: marad a szigor a végzetes állatbetegség miatt

Egy hónappal meghosszabbítja Szlovákia a száj- és körömfájás betegség miatt bevezetett ellenőrzéseket a magyar és az osztrák határon.

A szakértő figyelmeztetett, hogy az újabb kitörések hiánya nem jelenti azt, hogy a vírus ne lenne jelen a környezetben, akár cipőtalpakon vagy más tárgyakon. Az intenzív, nagy létszámú állattartás velejárója, hogy az állományok érzékenyebbek a betegségekre - példaként említette a Holstein-fríz marhát, amely különösen fogékony a száj- és körömfájásra.

Csak az menjen a telepre, akinek ott dolga van, és ők is csak megfelelő csuhacsere, fürdés, kéz- és lábfertőtlenítés után, minél kevesebb kontakttal például a takarmányszállításoknál

- hangsúlyozta Héjja Csaba.

Az elemző megjegyezte, hogy a korábban a sertésállománynál felbukkant afrikai sertéspestis már kikényszerítette a járványvédelmi felkészülést, amelynek kiterjesztését hozta most a száj- és körömfájás megjelenése.