MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!
December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.
A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.
Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről!
A járványvédelmi szakemberek szerint ha egy járványkitöréstől számítva - a lappangási időt is beleszámítva - eltelik 21 nap újabb eset nélkül, akkor már nagyobb bizakodásra ad okot a helyzet. Héjja Csaba, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának stratégiai elemzője az InfoRádiónak nyilatkozva elmondta, hogy jelenleg éppen ezen időszak határán vagyunk.
Az idő leteltének határán vagyunk, ezért azt gondolom, hogy ha e hét végére nem lesz újabb kitörés, akkor bár szigorúan fenn kell tartani ezeket a járványvédelmi intézkedéseket, lehet egy nagyobb nyugalom bennünk
- fogalmazott a szakértő.
A szakember szerint a legnagyobb kockázat Hajdú-Bihar vármegyében koncentrálódik, húsmarhák esetében pedig a nemzeti parkok területein. Kiemelte, hogy földrajzi szempontból rendkívül fontos, hogy a betegség ne jusson be az Alföldre, ahol a nagyobb telep- és állatsűrűség, valamint az intenzívebb emberi és járműmozgás miatt gyorsabban terjedhetne a vírus. Héjja Csaba bizakodó, hogy a járvány az 5 kisalföldi telepen lokalizálódott, így a teljes magyar állattenyésztés és mezőgazdaság teljesítményére "nem lesz kifejezetten erős hatással". Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szigorú járványvédelmi protokollok fenntartása továbbra is elengedhetetlen, beleértve a határon elhelyezett fertőtlenítő szőnyegeket és a telepek saját járványvédelmi gyakorlatait.
A szakértő figyelmeztetett, hogy az újabb kitörések hiánya nem jelenti azt, hogy a vírus ne lenne jelen a környezetben, akár cipőtalpakon vagy más tárgyakon. Az intenzív, nagy létszámú állattartás velejárója, hogy az állományok érzékenyebbek a betegségekre - példaként említette a Holstein-fríz marhát, amely különösen fogékony a száj- és körömfájásra.
Csak az menjen a telepre, akinek ott dolga van, és ők is csak megfelelő csuhacsere, fürdés, kéz- és lábfertőtlenítés után, minél kevesebb kontakttal például a takarmányszállításoknál
- hangsúlyozta Héjja Csaba.
Az elemző megjegyezte, hogy a korábban a sertésállománynál felbukkant afrikai sertéspestis már kikényszerítette a járványvédelmi felkészülést, amelynek kiterjesztését hozta most a száj- és körömfájás megjelenése.














