A konferenciát Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora nyitotta meg. Rámutatott, hogy történelmi időszak áll mögöttünk, hiszen „eltelt annyi idő, hogy történelmi távlatban gondolhatunk a ragadós száj- és körömfájás vírusra.” Hangsúlyozta, hogy az összefogás példát mutatott a járvány idején, különösen Győr-Moson-Sopron vármegyében. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az állatorvosi hivatás elismerése és vonzóvá tétele elengedhetetlen.
Anyagilag és szakmailag is vonzóbb életpálya-modellt kell felépíteni számukra
-fogalmazott Sótonyi Péter.
Magyarország is ott volt a száj- és körömfájásról szóló európai gyűlésen
Hamarosan korlátozás nélkül a piacokon
Nagy István agrárminiszter köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a járványügyi védekezés nemcsak mezőgazdasági, de társadalmi szempontból is komoly próbatétel volt. A miniszter elmondta, hogy ekkora vírusnyomás még sosem volt az országban: afrikai sertéspestis, madárinfluenza, ragadós száj- és körömfájás – több fronton is egyszerre támadtak ezek. Beszélt arról is, hogy hamarosan várható a korlátozások teljes feloldása, ami június 6-án meg is fog történni, annak köszönhetően, hogy az utolsó fertőzés több mint másfél hónapja történt. Hangsúlyozta a jövő kihívásait is, kiemelve a kéknyelv-betegség kockázatát és a törpeszúnyogok terjedését.
Fel kell készülni a kéknyelv betegségre is, hiszen a törpeszúnyogok egyre jobban terjednek, és ezzel szemben a megelőzés elengedhetetlen
- tette hozzá Nagy István.
Dr. Ács Zoltán, Győr-Moson-Sopron vármegye főállatorvosa részletesen ismertette a járvány helyi kitörésének körülményeit. Felidézte, hogy Kisbajcson egy 90 egyedből álló üszőcsoportnál jelentkeztek először a tünetek, majd néhány napon belül megindultak a vizsgálatok és a szükséges hatósági intézkedések.
Döntés született a korlátozásokról: ez várhat a magyarokra június 6-tól
Szerinte a gyors beavatkozás és az alapos kontaktkutatás volt a kulcsa a fertőzés megfékezésének. A szakember elmondta, hogy ez eddig csak a tankönyvekben volt tapasztalható, hiszen jelenleg egyik állatorvos sem élte át ezt a vírust személyesen, de ténylegesen ott állni egy nagyon demoralizáló élmény.
A megelőzés és a járványvédelem a kulcs
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke, Dr. Nemes Imre megerősítette, hogy példás gyorsasággal sikerült azonosítani a vírust. Hozzátette, mindenre kiterjedően meg kellett vizsgálni a kapcsolódó tényezőket, a tejszállítótól a hűtőgépszerelőig. Megerősítette, hogy a vakcinázás nem bizonyult hatékonynak, így nem volt más lehetőség, mint hogy a lehető leggyorsabban leölésre kerüljenek az állatok. Hangsúlyozta, hogy a védekezés hatékonysága érdekében szükség lenne minden telepen járványvédelmi intézkedési tervre – jelenleg ez csupán az állattartó gazdaságok 42%-ánál áll rendelkezésre.
Szili József mestertenyésztő, a Darnózseli Agrár Zrt. ügyvezetője saját tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Elmondása szerint telepük minden beküldött mintája pozitív lett a vírusra, így 441 tehén, 559 üsző és 22 borjú leölésére került sor.
Itt a vége? Friss hírek jöttek a száj- és körömfájás hazai helyzetéről
Egy életet nem mutató istállókép fogadott minket ezután,” emlékezett vissza a megrázó pillanatokra. Mégis, a telep újrakezdés mellett döntött: szeptemberben vemhes üszőkkel tervezik az újratelepítést. Szeretnénk kiváló genetikai szintű állományt létrehozni – egy olyat, ami a korábbit meghaladta
- fogalmazta meg jövőképét.
A konferencia minden felszólalója egyetértett abban, hogy a jövő a megelőzésben és az együttműködésben rejlik. A járvány megmutatta, milyen fontos a gyors reakció, a szakmai felkészültség és a megfelelő infrastruktúra. Ugyanakkor a fenntartható újrakezdéshez elengedhetetlen a szaporodásbiológia korszerű alkalmazása, a járványvédelmi tervek bevezetése, valamint a gazdák és szakemberek megbecsülése is. Ez a krízis nemcsak veszteségeket hozott, hanem lehetőséget is arra, hogy erősebb, ellenállóbb, és hosszú távon fenntarthatóbb állattenyésztési rendszert építsünk.
