Meglepő jelentés érkezett: felpörögtek a magyar vágóhidak
Több csirkét és sertést vágtak és dolgoztak fel a magyar vágóhidak 2024-ben, mint egy évvel korábban.
Több csirkét és sertést vágtak és dolgoztak fel a magyar vágóhidak 2024-ben, mint egy évvel korábban.
Továbbra is Ausztrália és Új-Zéland uralja a globális juh- és bárányhús-kereskedelmet.
Nincs túl fényes helyzetben az európai és a magyar sertéságazat, de azért vannak biztató előjelek is.
Egyre csökken a szarvasmarha és a sertés vágások száma, a baromfié ugyanakkor egyre emelkedik.
Az élőmarha-import csaknem egyharmadával nőtt 2023 január-október közötti időszakában az egy évvel korábbihoz képest.
Hiába folyamatos a csökkenés a húsfogyasztásban, nincs esély az árcsökkenésekre a sertéshúsoknál.
Továbbra is csökken a sertés- és marhavágások száma Magyarországon, de feljövőben vannak a baromfi- és a juhvágások.
Az Európában jelenleg játszódó folyamatok arra utalnak, hogy a jövőben nem lesz olcsóbb a sertéshús.
Komoly gondok figyelhetőek meg a német sertéságazatban, de a lakosság húsfogyasztása is több évtizedes mélyponton van.
Csaknem harmadával emelkedett a baromfihús behozatala Magyarországra.
Csökkent év elején a baromfivágások száma.
Az élő szarvasmarhák és a hús java része is exportra kerül.
Magyar és lengyel libahús kerül karácsonykor a németországi asztalokra.
A juhok döntő többsége pedig még mindig lábon hagyja el az országot.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.