A napokban tette közzé a 2022-es vágási adatok összesítését és a feldolgozók rangsorát a legnagyobb német sertéságazati szakmai szervezet, az ISN. A trend a németek oldaláról nézve szomorú, hiszen folytatódott a sertéságazat 2020 óta tartó mélyrepülése - olvasható a Magyar Állattenyésztők Lapjában. A sertéstartók és a vágóhidak folyamatos nyomás alatt vannak és nagyobb részben politikai, kisebb részben társadalmi ellenszélben kell dolgozzanak.

Azzal, hogy a sok tekintetben szélsőséges nézeteket valló Zöld párt bekerült a szövetségi kormányba, ráadásul az agrártárcát is megkapták, a sertéságazat és általában az állattenyésztés megítélése a korábbihoz képest is más, vagyis rosszabb megvilágításba került. Az állattartás szabályozása ugyanis sok tekintetben ésszerűtlen és szakmaiatlan politikai döntések hatására szigorodik folyamatosan. Ez persze nemcsak Németországban, de az egész EU-ban, így Magyarországon is jellemző, azonban a német politikusok egy része ennek a mozgalomnak az élére állt. Miközben a termelőknek és feldolgozóknak egyre több környezetterhelési és állatjóléti feltételnek kell megfelelni, a németek húsfogyasztási szokásai is változnak, amire komoly hatással van az állatvédő és klímaaktivisták tevékenysége is.

A napokban a média figyelmét is felkeltette az a vita, ami a húsadó németországi bevezetése körül alakult ki. Az adóról régóta folyik politikai szinten is vita, azonban minden ellenkező híresztelés ellenére a német kormánykoalíción belül még nincs ebben konszenzus. Az is hírlik, hogy a német kormány az állatjóléti szerkezetváltásra csak a sertésszektort illetően 1 milliárd eurót szán. A német gazdák ehhez akkor lesznek könnyebben partnerek, ha az új és még szigorúbb állatjóléti szabályokat minden tagállamra kiterjeszti a Bizottság. A hollandok és belgák más utat választottak az ágazat leépítésére: arra fizetnek támogatást, hogy a sertéstartók fölszámolják telepeik egy részét. Lesznek, akik a nekik fizetett kompenzációból más tagállamokban (pl. Magyarországon) vagy EU-n kívüli országokban építik fel az új gazdaságokat, ahonnan majd importálhatják a termékeket. 

A németek húsfogyasztása mélyponton van: 1989 óta nem volt annyira alacsony (52 kg/fő/év) ez az érték mint 2022-ben. Ez 2021-hez képest 7%-os csökkenést jelent. A sertéshúsfogyasztás tavaly 2,8 kilóval, a marhahúsé 90 dekával és a baromfihúsból 40 dekával mérséklődött. A sertésvágás 9,2%-os csökkenése jól mutatja, hogy az ágazatban milyen nagy horderejű változások következnek be. Németországban 2022-ben összesen 47,1 millió sertést vágtak le, ami mintegy 4,8 millióval, azaz 9,2%-kal kevesebb az egy évvel korábbi számhoz képest. 30 éve, 1993 óta nem volt ilyen zuhanás a vágások számában. A sertésvágások már hatodik éve csökkennek. 2016-ban még 59,5 millió sertést vágtak le Németországban.

Egyes vágóhidak az alacsony belső kínálatra az import növelésével reagáltak. Tavaly összesen 1,23 millió import sertést vágtak le. Ez mintegy 6,6%-kal több, mint az előző évben. Tény az is, hogy az import mennyisége is visszaesett a két évvel ezelőtti szinthez képest. A harmadik országokba irányuló export jelentősége a folyamatosan jelenlévő ASP miatt tovább csökken. Az ISN piacelemzője, Klaus Kessing szerint elkerülhetetlen az ágazat további zsugorodása. Persze ennek nemcsak vesztesei, de nyertesei is lesznek,  egyes vágóhidak ugyanis képesek a maguk javára fordítani a változásokat. A szakértő szerint a márkázott húsok jelentősége a jövőben növekedni fog.