A belgiumi Flandria tartományban végzett felmérés szerint a sertéstenyésztők több mint egyharmada úgy véli, 2030-ra már nem fog sertésekkel foglalkozni. Ennek következtében öt év múlva várhatóan 16-23%-kal kevesebb sertés lesz a régióban a 2024-es állományhoz képest. A Flamand Mezőgazdasági és Halászati Ügynökség által készített felmérés azt is kimutatta, hogy a csökkenés elsősorban a kisebb gazdaságokat érinti, így a jövőbeli sertéstelepek átlagos mérete jelentősen nagyobb lesz a jelenleginél, folytatva az ágazatban már megfigyelhető koncentrációs trendet. A felmérés célja annak feltárása volt, hogy az állattenyésztő gazdaságok természetes csökkenése hogyan járulhat hozzá a nitrogén- és üvegházhatású gázkibocsátás mérsékléséhez, ami a flamand környezetvédelmi politika egyik fő célkitűzése.

A teljes állattenyésztésre jellemző a trend

A sertéstenyésztők körében tapasztalható visszaesés erőteljesebb, mint más állattenyésztési ágazatokban. A flamand tejtermelők 20%-a, míg a marhahús-termelők 25%-a tervezi a tevékenység befejezését a következő öt évben.

Az ügynökség szerint a sertésállomány csökkenése 16-23%-kal kevesebb metánkibocsátást eredményezne 2024-hez képest. Az ammóniakibocsátás esetében ez az arány még magasabb, mivel a tevékenységgel felhagyni szándékozó gazdálkodók többsége jelenleg nem rendelkezik alacsony ammóniakibocsátású sertésólakkal. A felmérés azt is kimutatta, hogy a sertéstenyésztők 65%-a és a kocatartók 70%-a már figyelembe veszi a flamand kormány szigorú nitrogénpolitikáját az üzleti döntések meghozatalakor, míg a tejtermelőknél ez az arány csak 44%.

A döntésnek a generációváltáshoz is köze van

A jelentés további részletei azt mutatják, hogy a sertéstenyésztés folytatásáról vagy befejezéséről szóló döntés erősen összefügg az utódlás kérdésével. Azok a termelők, akiknek nincs utódjuk, mind fel kívánják hagyni a hízósertés-tartással, míg azok, akiknek van utódjuk - többnyire családon belül -, vagy akiknél ez a helyzet még nem tisztázott, valószínűleg folytatják a sertéstenyésztést.