Helyzetjelentés érkezett a magyar sertéságazatról: van baj, nem is kicsi

Helyzetjelentés érkezett a magyar sertéságazatról: van baj, nem is kicsi

agrarszektor.hu
2024-től új névvel, formában és struktúrában jelenik meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tevékenységét összefoglaló éves beszámoló jelentés, melynek első tájékoztatóját március 20-án tette közzé a szervezet. Ahogy Európában, úgy hazánkban is csökkenő tendencia figyelhető meg a sertésállományok számában, ami azzal is jár, hogy sokan felhagynak a tevékenységgel. Külön problémát jelent az afrikai sertéspestis (ASP) jelenléte is az országban és a kontinensen, ez ugyanis a magyar és az európai sertések harmadik országbéli piacait veszélyezteti. Jó hír lehet viszont, hogy a kieső telepek helyett modern üzemegységek kerülnek átadásra, és hogy az ágazat szereplői a következő időszakban is számíthatnak a támogatásokra.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Az elmúlt évek piaci folyamatai, az ASP terjedése és az irreális európai állatjóléti „ábrándok” a sertéstartási kedv zuhanását eredményezték, nemcsak Magyarországon, de az Európai Unióban is. Nemcsak a hízóállomány, de a tenyészállatok száma is folyamatosan csökken, ami tartós negatív trendet jelez - olvasható a MÁSZ oldalán. Hazánkban a legutóbbi számlálás szerint alig van 2,5 millió felett az állomány, a vágásszám is 4,2 millió alatt maradt 2023-ban. Az ágazatban egyre látványosabban folytatódik a koncentráció, de a kieső telepek helyett szerencsére modern telepek átadására is sor kerül.

Nőttek a felvásárlási árak, de nem mindenki örülhetett ennek

A sertés felvásárlási árak egész évben a német ZMP árat követték (sőt, általában meg is haladták), így az év nagy részében 2 euró/hasított kilogramm és afeletti rekord felvásárlási árak érvényesültek a szerződéses kapcsolatokban. A hazai szabadpiaci árak pedig bizonyos esetekben ennél is magasabbak voltak, hiszen tartósan keresleti pozíció alakult ki. Nem csak Európában, de hazánkban is sertéshiány volt tapasztalható, az exportpiaccal rendelkező feldolgozók a kevés sertés miatt nem is tudtak teljes kapacitáson működni. A szerződéses kapcsolatoknak nem tesz jót az a folyamat, hogy a szabadpiaci ár magasabb, mint a vágóhidak valós termelői hátterét biztosító szerződéssel rendelkezőké.

A nehézségek hatására sokan felhagytak a tevékenységükkel

A magas élősertés és más inputárak nem voltak teljes mértékben érvényesíthetőek. Sok kis- és közepes üzem lett veszteséges, többen (köztük régi, stabil szereplők) szüntették be vagy kezdték átszervezni tevékenységüket. Égetően szükséges ezen cégek likviditási problémáinak megoldása, helyzethez való alkalmazkodásuk segítése.

Egész Európában visszaesett a sertéstartás

Nem dicsekedhet jó eredményekkel az uniós sertéságazat sem: az Európai Unióban összességében 10%- kal esett vissza a termelés az elmúlt évben. A negatív trend alól a legjelentősebb sertéstartó országok, köztük Németország és Lengyelország sem számítanak kivételnek. Előbbiben 2022-ben 20%-os állománycsökkenést regisztráltak, ami részben az állattenyésztést háttérbe politikai vezetésnek tudható be, a lengyeleknél pedig az afrikai sertéspestis pusztítása hagyott maradandó nyomokat az ágazaton, ami már Lengyelország önellátását is veszélybe sodorta. Európán belül egyedül a spanyolok értek el jobb eredményeket az elmúlt évben, azonban a jövőben kérdéses, hogy a növekvő önköltségi szint mellett hogyan tudnak majd eredményesen termelni.

Eredményesek voltak a fejlesztések

Az európai trendeknek megfelelően Magyarországon is csökkent a koca- és a hízólétszám az elmúlt évben: az állatjóléti támogatások igénylése szerint a kocalétszámban 2022. év vége, a 2023. év eleje hozta el a mélypontot, tavaly ősszel azonban már 6-7 ezer kocával nőtt az állomány, a folyamatos betelepítéseknek köszönhetően pedig ez a szám még tovább fog emelkedni. A telepi beruházásoknak köszönhetően az elmúlt évben 6-8 ezer új kocaférőhely jött létre az országban. Az elmúlt két évben összességében mintegy 20 ezerrel csökkent a hazai kocalétszám, ám a visszaesés részben a hatékonyságnövelő intézkedéseknek tudható be. Az ágazat óriási előrelépést tett ezen a téren, ráadásul mindezt egy nagyon nehéz gazdasági környezetben. A telepi beruházásoknak és a járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően az egy kocára jutó élő malac 3,5-tel növekedett az elmúlt 4-5 évben, ami komoly előrelépést jelent a hatékony termelésben.

Vannak és lesznek is támogatások

A jövő szempontjából ígéretes, hogy 2024-ben elindulnak a KAP Stratégiai Terv pályázatai. Remélhetőleg a hazai sertéstartók már egy jobb pénzügyi évet maguk mögött hagyva tudnak majd elindulni a pályázatokon. Az ágazat szempontjából jó hír, hogy az állatjóléti támogatások a következő néhány évben változatlanul hozzájárulnak az eredményes termeléshez. A hízó állatjóléti támogatás 2026-ban, a kocatámogatás pedig 2027-ben futhat ki. Fontos ugyanakkor, hogy ezeket a támogatási konstrukciókat ezt követően is nemzeti hatáskörben tartsa az ország, az Európai Bizottság ugyanis nem lép fel támogatólag az ágazattal szemben, az esetleges pénzügyi segítségért cserébe vállalhatatlan feltételeket kérhetnek.

(Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége)

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?