A tárcavezető kiemelte, a nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatások közül sertéshízó állatjóléti támogatásra idén 10,2 milliárd forint áll rendelkezésre. A notifikált intézkedésekre 7 milliárd forint, a csekély összegű intézkedésekre 3,2 milliárd forint használható fel. A tenyészkoca tartása után igénybe vehető jövedelempótló támogatás keretösszege 7,8 milliárd forint. Az állatbetegségek felszámolására 12,5 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre, a szélsőséges időjárási viszonyok okozta károk ellen a magyar gazdákat - az unióban elsőként - 2021 óta krízisbiztosítási rendszer védi, mindezzel a kieső gazdálkodói jövedelem akár 71%-át sikerült kompenzálni.
Ennek is köszönhetően az állattenyésztésen belül meghatározó, nagy hagyományokkal rendelkező sertéságazat teljesítménye egyre nő, Magyarországon az anyakoca-állomány 7%-kal, 174 ezerre bővült. Hazánkban 2,8 millió sertést tartottak idén júniusban, ami csaknem 4%-os éves növekedés - mutatott rá Nagy István. Tavaly az ágazat termelése megközelítette a 600 ezer tonnát, ami 2023-hoz képest 8%-os növekedés. Az élősertés-kivitel mennyisége csaknem 16%-kal, a sertéshúsexporté pedig mintegy 13%-kal bővült egy év alatt.
Távol-Keleten, például Dél-Koreában és Vietnámban is keresett a magyar sertéshús, ami a hagyományos uniós piacainkra kerül. 2024-ben az árbevétel több mint 38%-ával ismét Románia lett a legnagyobb felvásárlónk, utána Olaszország, majd Horvátország következett. A magyar lakosok fejenként évi 30 kilogrammot fogyasztanak.
Az agrárminiszter hangsúlyozta, bár hosszú ideje a magyar konyha meghatározó alapanyaga, de van még tér a bővülésre, ezért az Agrárminisztérium rendszeres kampányokkal ösztönzi az egészséges és biztonságos hazai sertés-, így a mangalicahús fogyasztását. Nagy István kiemelte,
a sertéságazat szereplőivel a kölcsönösen előnyös együttműködés tovább növelheti a gazdálkodók versenyképességét, akik emellett jobb feltételekhez és kedvezményekhez juthatnak a hazai és a nemzetközi piacon.
