Imádják a magyarok ezt az élelmiszert: egyre többen veszik itthon
A fejlesztési programok biztosítják a magyar sertéságazat jövőjét a hazai és a nemzetközi piacokon.
A fejlesztési programok biztosítják a magyar sertéságazat jövőjét a hazai és a nemzetközi piacokon.
Az USDA jelentése szerint mérsékelt árcsökkenés figyelhető meg a globális sertéspiacon.
Egyes sertéshúsok kilónkénti ára már 2000 forint felett jár Magyarországon a boltokban.
Bizony a következő hetekben és hónapokban emelkedésre kell számítani a sertéshús esetében.
Magyarországon fejenként 68,6 kilogrammnyi húst fogyasztunk, világszerte és idehaza is tör előre a baromfi.
Hiába csökkennek az alapanyagárak több élelmiszer-termékpályán is, a húspiacon nem reális árcsökkenésre várni.
A tejtermékek és a takarmányok ára is csökken Európa-szerte, de a sertéshús esetében további drágulásra kell számítani.
Csúnya világ jöhet a magyar henteseknél, egyre kevesebben veszik ezt a húst itthon.
Ez nem jó hír Magyarországnak sem.
Van, amit még a legnagyobb vállalatok sem bírnak el.
A költségek drasztikus emelkedése még nagyobb drágulást hoz magával.
Kína nem viccel.
Fel van adva a lecke mindenkinek.
Tovább romlik a sertéstartók helyzete.
Hiába a sok nehézség, a magyar marha népszerűsége töretlen.
A hazai élősertés kivitele csökkent, de a sertéshús exportja jelentősen nőtt.
A sertéshús népszerűsége töretlen.
A sertéskrízis miatt valóban hiányozhat a töltött káposzta az ünnepi menüről?
Lesznek, akik felhagynak a termeléssel.
Mentőövre szorul a sertéságazat.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.