Itt a nagy kérdés: tényleg kevesebb húst fogunk enni a jövőben?
Magyarországon fejenként 68,6 kilogrammnyi húst fogyasztunk, világszerte és idehaza is tör előre a baromfi.
Magyarországon fejenként 68,6 kilogrammnyi húst fogyasztunk, világszerte és idehaza is tör előre a baromfi.
Hiába csökkennek az alapanyagárak több élelmiszer-termékpályán is, a húspiacon nem reális árcsökkenésre várni.
A tejtermékek és a takarmányok ára is csökken Európa-szerte, de a sertéshús esetében további drágulásra kell számítani.
Csúnya világ jöhet a magyar henteseknél, egyre kevesebben veszik ezt a húst itthon.
Ez nem jó hír Magyarországnak sem.
Van, amit még a legnagyobb vállalatok sem bírnak el.
A költségek drasztikus emelkedése még nagyobb drágulást hoz magával.
Kína nem viccel.
Fel van adva a lecke mindenkinek.
Tovább romlik a sertéstartók helyzete.
Hiába a sok nehézség, a magyar marha népszerűsége töretlen.
A hazai élősertés kivitele csökkent, de a sertéshús exportja jelentősen nőtt.
A sertéshús népszerűsége töretlen.
A sertéskrízis miatt valóban hiányozhat a töltött káposzta az ünnepi menüről?
Lesznek, akik felhagynak a termeléssel.
Mentőövre szorul a sertéságazat.
Tovább fokozódik a botrány az európai sertéságazatban.
Nem csak Magyarország van rossz helyzetben.
Továbbra is drasztikus helyzetben az európai sertéságazat.
Továbbra is nehéz helyzetben a sertéstartók.

Magyar fejlesztés segíthet a palántaföldek tőzegmentesítésén és a tőzeges területek védelmén.
Bár sokan ilyenkor azonnal rovarirtóért nyúlnak, nem feltétlenül kell vegyszerekkel felvenni a harcot a büdösbogarak ellen.
Vészhelyzetben a magyar cukorágazat, és ez a termelőket, a feldolgozókat és a fogyasztókat egyaránt érinti.
A nappalok továbbra is kellemesen melegek lehetnek, miközben a reggeli órákban már jóval hűvösebb időre kell készülniük a horgászoknak.
A környezetbe kerülő ösztrogénterhelés mintegy 90%-a az állattenyésztésből származik.