2025-ben az Európai Unió tagállamai mintegy 4,3 millió tonna sertéshúst exportáltak harmadik országokba.
Sem hazai, sem EU-s szinten nem éli csúcskorát a sertéságazat, nehéz helyzetben voltak tavaly is a termelők.
Egyre népszerűbb az Európai Unión kívüli piacokon, így a Távol-Keleten is a magyar sertéshús.
Kína 62,4 százalékos előzetes dömpingellenes vámot vetett ki az Európai Unióból származó sertéshús-importra.
A járványügyi protokoll értelmében a telepen található mintegy 18 ezer hízósertés teljes állományát el kell pusztítani.
Hatalmas lehetőségek lennének abban, hogy Magyarország Európa egyetlen PRRS-mentes országa.
Mind az élőállat-, mind pedig a húskivitel jelentősen emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, de az árak már csökkennek.
Az emlékezetes orosz embargó hatásai ismétlődhetnek meg, ha Peking túl szigorúnak bizonyul Európával szemben.
Jó éve volt az állattartásnak a 2023-as, de azért fontos lenne a termelők további támogatása.
Nagyon mély gödörben volt a sertéságazat, ám úgy tűnik, hogy hamarosan fordulhat a kocka.
Elkezdődött a FirstFarms Hungary Kft. beruházása.
Kérdéses, hogy mikor tud kilábalni a válságból a sertés,-illetve baromfiágazat.
Aggasztóan lecsökkent a magyar sertésállomány.
Nincsenek könnyű helyzetben a kistermelők.
2005 és 2019 között nagyot nőtt a sertéshús importja és exportja is.
Újabb országban bukkant fel a gyilkos kór.
Az élősertés-behozatal viszont közel egyharmadával emelkedett.
Ismét szállíthatnak a magyar termelők sertéshúst Szerbiába!
43 százalékkal nőtt az export
Jó hír ez az európai sertéstartóknak és baromfisoknak
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
