2023-ban a növénytermesztés volumene 44%-kal nagyobb, míg az állattenyésztésé 0,5%-kal volt kisebb, mint az azt megelőző évben. Az élő állatok tenyésztése 0,6%-os bővülést, az állati termékeké 2,7%-os csökkenést jelez az adott időszakban. A magyar állattenyésztők számára az elmúlt évek számos nehézségek hordoztak - olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány oldalán. A koronavírus-járvány miatt elakadó ellátási láncok, majd az orosz-ukrán háború okozta műtrágya- és energiaválság megviselték az ágazatban dolgozó gazdákat. Emiatt nem meglepő, hogy az elmúlt években a szarvasmarha és a vágómarha állomány csökkenést mutat. A 2023-as évben 23 ezerrel kevesebb volt a szarvasmarha állomány, mint 2022-ben, emellett pedig a tehénállomány is csökkent az előző évihez képest 15 ezerrel. Csökkent azoknak a száma is, akik ilyen jellegű vállalkozást vezettek. A KSH adatközlése szerint a szarvasmarhatartók számában 2023-ban a 2022-es évihez képest 5,4%-os visszaesés történt. Ez a negatív tendencia a már felsorolt okoknak tudható be: a műtrágya beszerzésének nehézségei, és a takarmányárak emelkedése sok esetben már nem teszi gazdaságossá az állattartást. Az energiaárak 2022-es és 2023-as évben tapasztalt emelkedése ugyancsak arra sarkalt számos gazdaságot, hogy a felszámolás mellett döntsön.

Nem jött be a magyar gazdák számítása: ők lehetnek az év nagy vesztesei

Idén is kitartott a növénytermesztők rossz szériája, az év végén nem lehetnek elégedettek az ágazat szereplői.

Eldurvult a helyzet a magyar állattartóknál: sokan már nem tudnak mit tenni

2023-ban is fel volt adva a lecke az állattartóknak, sok esetben viszont már ők is tehetetlenek voltak.

Kedvező értékek születtek azonban tavaly a sertésállomány tekintetében: a 2022-es évihez képest tavaly 1,9%-kal emelkedett a hazai sertések száma, ezzel elérve a 2,6 milliót. Nőtt az állományon belül az anyakocák száma is, itt 4,1%-os növekedést könyvelhetnek el a gazdák egyetlen év alatt. Mindazonáltal a sertéstartó gazdák száma itt is csökkent, 2023-ban 26 ezren foglalkoztak ezzel a tevékenységgel, ami a 2022-es évi értékhez viszonyítva 7,1%-kal kevesebb.

A baromfiállomány esetében 2023 során összességében növekedés tapasztalható, ugyanakkor a tyúk- és pulykaállomány itt is csökkent. A tyúkok száma 1,3%-kal, a pulykák esetében pedig egy évek óta megfigyelhető csökkenést láthatunk: 2023-ban a magyar pulykaállomány 2 millió volt, ami a 2022-es adathoz képest 21%-os visszaesést jelent. Itt is megfigyelhető a gazdák számának zsugorodása: a pulykatartók száma 2023-ban 31%-kal csökkent az előző évihez képest.

Kedvezően alakult az élő állatok és állati termékek értékesítésének (felvásárlásának) volumenindexe 2023-ban az előző, 2022-es értékekhez képest. E szerint az élő állatoknál 10,1 százalékponttal, míg az állati termékeknél 1,8 százalékponttal nőtt a felvásárlási érték. Az infláció fokozatos csökkenésével együtt elindult egy mérséklődés az egyes állati eredetű termékek fogyasztóiár-indexének alakulásában is. A legnagyobb mértékű csökkentést a tojás, tej, sajt és vaj, vajkrém kategóriákban figyelhetjük 2023. március és 2024. március között az eddig közölt adatok alapján.

Európában is csökkennek az állatállományok

Nem csupán a hazai állatállományban figyelhető meg csökkenést, de az Európai Unió egyes, állattenyésztés szempontjából mérvadó tagállamaiban is hasonló a tendencia. 2023 végén az EU tagállamaiban összesen 73,9 millió szarvasmarhát tartottak, ami az előző évi értékhez képest 1,2%-kal kevesebb. Ez az érték 2000 óta a legalacsonyabbnak számít. A legtöbb állatot Franciaországban (17 milliós állatállomány), Németországban (10,8 milliós állatállomány), Írországban (6,5 milliós állatállomány) és Lengyelországban (6,4 milliós állatállomány) tartják. A két legfontosabb szarvasmarhát tartó állam Franciaország és Németország, előbbi esetében 2023-ban 179 ezerrel, utóbbinál 161 ezerrel csökkent az állomány.

A sertésállomány esetében hasonló trend látszik: itt az első helyen Spanyolország szerepel, ahol 34,5 millió darab sertést tartottak nyilván 2023-ban. Ez az érték a 2022-es adathoz képest 378 ezer darabbal bővült, ezzel a 2021-es szintet érve el. A francia és német sertésállomány azonban csökkent: Franciaországban 3,2%-os csökkenést rögzítettek, ami az 1988-os szintet éri el. Németországban 0,7%-kal esett vissza a sertések száma, ami így 21,2 millió darabot ér el, viszont ezzel történelmi mélypontra került a sertésdarabszám az országban.

A jelenlegi tendenciák azt mutatják, hogy nem csupán Magyarországon, de európai szinten is fontos lenne a gazdák nagyobb támogatása az állatállomány fenntartása és további bővítése érdekében. A magyar állatállomány csökkenése miatt visszaesett a szektor exportja is: 2023 novemberéig 16%-kal kevesebb élő sertést exportáltunk, mint egy évvel korábban. A kivitel közel 1/3-a Romániába, Ausztriába és Albániába irányult. Az élőállat importja nőtt, 2023 novemberéig az előző évihez képest 16%-kal emelkedett. A sertéshús kivitelünk 9%-kal, az import pedig 12%-kal csökkent 2023 első tizenegy hónapjában az előző, 2022-es értékekhez képest. Ez egyben azt is jelenti, hogy a sertéshús esetében nettó termékexportőri pozícióba került Magyarország.