Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai alapján szarvasmarhából 23,3 ezer darabot vágtak le 2025 első negyedévében, 26%-kal többet, mint az előző év hasonló időszakában. A levágott állatok élősúlya 12,3 ezer, hasított súlya 6,6 ezer tonna volt. Az élő- és a hasított súly 32%-kal, illetve 37%-kal múlta felül az előző év első negyedévi értékét - olvasható a Világgazdaság oldalán. A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 4100 tonna felett alakult 2025. január-márciusban, míg a legmagasabb havi érték - a januári - meghaladta a 4500 tonnát. A levágott szarvasmarhák 51%-a tehén, 33%-a bika volt. Tehénből 5,7%-kal, az üszőből 12,5%-kal vágtak többet, míg a bikák vágása még erőteljesebben, 105,3%-kal emelkedett.
A KSH adatai szerint Magyarország a több mint 9,7 ezer tonnás export mellett 1,8 ezer tonnát meghaladó élő szarvasmarhát importált 2025 első három hónapjában. Az export mennyisége 44%-kal, az importé 80%-kal esett vissza az egy évvel korábbi értékhez képest. Az élőmarha-export főként Koszovóba, Horvátországba és Ausztriába irányult, a kivitel 60%-a került a három célországba ebben az időszakban. Az import háromnegyede pedig Lettországból, Litvániából és Csehországból érkezett.
A KSH adatai szerint a szarvasmarhák összlétszáma 861 ezer darab volt 2024. december 1-jén. Az állomány mérete 2023 decemberéhez képest gyakorlatilag nem változott, 2024 júniusa óta 2,7 ezerrel csökkent. A tehenek száma 406,2 ezer volt 2024. december 1-jén, 3200-zal, alig 1%-kal több, mint egy évvel korábban.
Nem csak a bikák vágása nőtt, a disznóállomány is
Az első negyedévben 1 millió 217 ezer sertést vágtak le, ami 4,9%-kal, vagyis mintegy 57 ezer példánnyal haladja meg a tavalyi első negyedévi adatot. A levágott állatok élősúlya összesen 148 ezer tonna, hasított súlya 119 ezer tonna volt, azaz mind az élő-, mind a hasított súly 7%-kal haladta meg az előző év hasonló időszakának értékét. A sertésvágás élősúlyban havonta átlagosan több mint 49 ezer tonna volt, míg a legmagasabb havi érték, a januári meghaladta az 50 ezer tonnát. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első negyedévi 14,7 ezerről - 26,6%-kal - 18,6 ezer darabra emelkedett a 2025. január–márciusi időszakban.
Az élő sertés exportja mennyiségben 21%-kal, az import pedig közel 46%-kal csökkent éves alapon az első negyedévben, a forgalom mintegy 38%-kal esett vissza. Az export 6,7 ezer tonna, az import 10 ezer tonna volt, azaz a behozatal továbbra is jelentősen meghaladja a kivitelt. Élő sertés főként Horvátországból, Szlovákiából és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Ausztriába és Szerbiába irányult.
A sertésállomány a KSH adatai szerint 2,8 millió darab volt 2024. december 1-jén. Az állomány nagysága közel 195 ezer darabbal, 7,5%-kal haladta meg a 2023. decemberit, míg a 2024. júniusit 57 ezerrel múlta felül. Ezzel Magyarország kilóg az uniós stagnálásból. Az anyakocák száma 172,6 ezer volt 2024 decemberében, az állomány egy év alatt 18,7 ezerrel, 12,2%-kal bővült.
Lényegesen, 30%-kal kevesebb juhot vágtak viszont 2025 első negyedévében, a 6,9 ezer levágott juh ekkora visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest. Anyajuhból több mint ezer darabot vágtak, amihez 53 tonna élősúly tartozott a vizsgált időszakban. A KSH adatai szerint a juhállomány 846,8 ezer darab volt 2024. december 1-jén, 60,3 ezerrel, 6,7%-kal csökkent az egy évvel korábbi létszámhoz képest. Az anyajuhok száma 2024 decemberében 674 ezer volt, 20 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
A madárinfluenza is hatott a vágásokra
Ha nem is ilyen mértékben, de csökkent a baromfivágások száma is. Az első negyedévben 55,8 millió darabot vágtak le, 4,3%-kal kevesebbet, mint a tavalyi első három hónapban. A levágott baromfi élősúlya összesen 170 ezer tonna, vágott súlya 128 ezer tonna volt ebben az időszakban. A baromfi túlnyomó részét - darabszám alapján a 83%-át - a csirke tette ki, amelyből 49,9 milliót vágtak, vagyis 5,5%-kal növekedett ez az érték a 2024. január-márciusihoz viszonyítva.
Nagyot zuhant a vágókacsák száma, ezekből 3,7 millió került a vágóhidakra, ami 57,6%-os visszaesés, de a 216 ezer levágott liba is 19,5%-kal kevesebb, mint egy éve. Pulykából 1,3 millió darab került a vágóhidakra, 9,3%-kal több, mint az előző év hasonló időszakában. A baromfivágáson belül a kacsa számaránya 6,7%-os, a pulykáé 2,3%-os volt. A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya 29,4 millió darab volt 2024. december 1-jén, ami 687 ezerrel, 2,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.
