
Kemény fagy jöhet: villámgyorsan beüthet a hideg, erre jobb lesz felkészülni
A tél közeledtével sok kerttulajdonos igyekszik megóvni növényeit, de nem mindig könnyű eldönteni, melyiknek milyen védelemre van szüksége.
A török mogyoró a mérsékelt éghajlatú területekre jellemző. Hazája Délkelet-Európa, Kis-Ázsia, a Kaukázus és Észak-Irán. Főleg a dombvidékek és az előhegységek fája.
A török mogyoró jellemzői és igényei A török mogyoró kelet felé egészen a Himalájáig megtalálható, a Fekete-tenger környékén pedig már időszámításunk előtt ismerték. Bár nem tömörül összefüggő erdőségekbe, mindenütt megél. Európában elterjedésének északi határa majdnem eléri hazánkat. Nagyobb állománya hozzánk legközelebb a Déli-Kárpátoknak az Al-Dunára néző vonulatain fordul elő. Természetes erdőtársulásokban hozzánk legközelebb a Szörényi-érchegységben és a Kazán-szorostól északra lévő erdőségekben találhatjuk meg, 400-600 méter tengerszint fölötti magasságon. A török mogyoró az alacsonyabb részek völgyeiben a dióval, a magasabb szinteken a virágos kőrissel társul. Szabályos alakú koronája idősebb korában kiszélesedik, hatalmas árnyékot ad. A török mogyoró hosszú életű fa, a kertben tartós vendég lesz, első terméseit tizenéves kora végén hozza.
15-20 méteresre is megnövő, különösen fiatalon igen szabályos, kúpos, illetve tojásdad koronájú, értékes díszfa. A szabadon álló fa idős korára hatalmas koronát fejleszt, az erdőben magassága például elérheti a 25 métert, életkora akár a 200 évet. A török mogyoró zárt állásban szép, sudár, hengeres törzset növeszt, és többnyire 20 éves korától terem. Törzse ritkán reped meg a fagy és a hirtelen napsütés okozta feszültség miatt. A török mogyoró nem őshonos fafajunk, ma leginkább díszfaként ültetik, de az utóbbi évek kutatásai igazolták, hogy erdőalkotóként is megállná a helyét. A török mogyoró igénytelen, jól tűri a városi környezetet, a silány talajt, a szárazságot, ami nem azt jelenti, hogy szereti azt. Napos fekvésben, humuszos, közömbös vagy gyengén savanyú talajban fejlődik a legszebben. A mogyoróra jellemző általános károsítókon és kórokozókon kívül a mogyorólisztharmat, a mogyorómonília, a szürkepenész, a mogyoró-gubacsatka, a mogyoró-takácsatka és a mogyoróormányos is károsíthatja. A török mogyoró felhasználása
A török mogyoróban sok a fehérje és a rost, illetve jelentős a vas-, foszfor- és káliumtartalma. A többi dióféléhez hasonlóan a mogyoróban is sok az E-vitamin, és megtalálhatók benne a fontos B-vitaminok is. A magas olajtartalma ellenére sem terheli a szívet és az érrendszert, sőt előnyösen befolyásolja a koleszterinszintet. Az összes mogyorófaj közül a török mogyoró olajtartalma a legnagyobb. Felhasználása is jelentős, rengeteg desszertbe, édességbe használják, de önmagában is finom csemege és a mogyoróvajról sem szabad megfeledkezni, hiszen ma már török mogyoróból is készítik.

A tél közeledtével sok kerttulajdonos igyekszik megóvni növényeit, de nem mindig könnyű eldönteni, melyiknek milyen védelemre van szüksége.
A csökkenő hazai fizetőképes kereslet, a dráguló működés és az erős forint a magyar csúcsgasztronómiát is komoly kihívások elé állítja.
A biológiai sokféleség megőrzése jóval többről szól, mint egy-egy ritka növény- vagy állatfaj védelméről.
A nyugat-európai nagy állattenyésztő országok mellett Magyarországon esett be a leginkább a nyerstej felvásárlási ára.
A pénzhiány mellett a tudománykommunikáció hiánya és a kishitűség is hátráltatja a magyar innovációt.
Az idei tenyészidőszak komoly próbára tette a hazai cukorrépa-állományokat. Az erős aszály különösen ott éreztette hatását, ahol nem állt rendelkezésre öntözési lehetőség.
Új szintre emeli a hatékonyságot az új CLAAS AXION 8 és 9: 240–450 lóerő, prémium kényelem és intelligens technológiák a még eredményesebb munkáért.
A mezőgazdaság előtt álló kihívások változnak, de célunk változatlan: partnereink sikeres és biztonságos gazdálkodásának támogatása. Innovációinkkal, széles portfóliónkkal és szakmai támogatásunkkal együtt keressük a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő megoldásokat.