A hazai termelés 2025-ben az ország kukoricaszükségletének mindössze mintegy 62 százalékát, a búzaigénynek pedig kevesebb mint a felét tudta biztosítani – hangsúlyozta Aposztolosz Anthomelidisz, a Nitsiakos vállalat képviselője a szófiai Grain Academy konferencián. A szemes termények mellett a görög takarmánygyártás a fehérjehordozók terén is erősen behozatalra szorul. Ez az ellátási szerkezet rendkívül érzékenyen reagál a logisztikai szűk keresztmetszetekre és a fuvardíjak ingadozására, ezért a görög importőrök számára kulcsfontosságú a szomszédos balkáni országokból érkező, kiszámítható áruforgalom - közölte az UkrAgroConsult.

A feldolgozóipar és az állattenyésztés szereplői a beszerzések során már nem kizárólag az árat figyelik, hanem egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a terményminőségre, a szállítási határidők pontos betartására és a partnerek megbízhatóságára. A takarmánykeverők és az állattartók számára ugyanis egy-egy szállítmány késése közvetlenül veszélyeztetheti a folyamatos termelést, így az alacsonyabb árakra való kivárás sok esetben nem járható út. A kockázatok mérséklése érdekében a görög vállalatok diverzifikálják a beszerzéseiket, hosszú távú beszállítói kapcsolatokat építenek ki, és igyekeznek biztonsági alapanyagkészleteket felhalmozni.

A magasabb raktárkészletek fenntartása ugyanakkor jelentős többlet-forgótőkét igényel, ami arra kényszeríti a cégeket, hogy folyamatosan egyensúlyozzanak a finanszírozási költségek és az ellátásbiztonság között. Az import megbízhatóságát érdemben javíthatná az alternatív szállítási útvonalak, elsősorban a vasúti összeköttetések fejlesztése. Ennek szélesebb körű kihasználását azonban egyelőre erősen korlátozza a szűkös infrastrukturális kapacitás, valamint a határokon átnyúló logisztika magas költsége.