A Pastel Tortastúdió által nyilvánosságra hozott eset jól szemlélteti a tömeggyártott és a megrendelésre készülő, egyedi termékek közötti szakadékot. Egy 16 szeletes, figurás tortáért kért 63 ezer forintos ár elsőre valóban sokkolónak tűnhet, hiszen ez szeletenként csaknem 4000 forintos költséget jelent.

Összehasonlításképpen: 2026-ban egy átlagos cukrászdai süteményszelet – például az idei Országtorta egy szelete – 1500 és 2100 forint között mozog, míg egy klasszikus, díszítés nélküli egész torta már 13–15 ezer forintért is megvásárolható.

A piacon ugyanakkor a többórás kézi munkával készülő formatorták teljesen más kategóriát képviselnek, így a 40–60 ezer forintos indulóár ma már teljesen megszokottnak számít a hazai stúdiókban.

A vásárlói megdöbbenés fő oka, hogy a cukrászati árak 2020 óta több mint a duplájukra emelkedtek, miközben sokak emlékezetében még a régi, ezer forint alatti szeletárak élnek. Bár a hazai nettó átlagkereset is folyamatosan nőtt – 2026 nyarára meghaladta az 523 ezer forintot –, a fogyasztók árérzékelése nem igazodott a változásokhoz. Sokan így megfizethetetlennek érzik a süteményeket, miközben a vásárlóerő részben követte az áremelkedést.

Meglepő módon jelenleg nem az alapanyagárak hajtják fel a költségeket, hiszen a legfrissebb statisztikák alapján a vaj, a tej, a cukor és a tojás is olcsóbbá vált az egy évvel korábbi szintekhez képest. A magas árak valódi oka az élőmunka-költségekben és az üzletmenet fenntartásában rejlik.

Egy részletgazdag torta dekorálása akár 4–8 órát is igénybe vehet. A 2026-os garantált bérminimum alapján számolva önmagában a díszítés munkaerőköltsége megközelítheti a bruttó 17 ezer forintot, amely még nem tartalmazza a sütés, a krémkészítés, a rezsi és az adók terheit. Mivel a kisvállalkozások nem jogosultak a kedvezményes lakossági energiaárakra, a piaci áramárak kitermelése egyre nehezebb feladat számukra.

A szektor nehéz helyzetét jól mutatja, hogy az elmúlt években több száz cukrászda volt kénytelen bezárni országszerte.

Ezen a kiélezett piacon egy-egy negatív online értékelés óriási károkat okozhat, hiszen a vendégek döntő többsége ma már ezek alapján választ szolgáltatót. Bár a vállalkozások jelenthetik a platformoknak a kóstolás nélkül adott, pusztán az árat kifogásoló véleményeket, a hazai bírósági gyakorlat alapján a csillagok alapján történő lepontozás szabad véleménynyilvánításnak számít. Így a vásárlónak joga van nyilvánosan "drágának" nevezni egy szolgáltatást, függetlenül attól, hogy tisztában van-e a háttérben húzódó valós költségekkel és a ráfordított munkaórákkal.