Évről évre mintegy kétmillió fecske hiányzik Magyarországról, emiatt kétezer tonna rovarral több marad a környezetünkben.
Csak a hét első napjaiban öntözhetnek elszórt záporok itthon, a nedvességet azonban hamar felszárítja a szél.
A modern, víztakarékos technológiák és a kontrollált termesztési környezetek kulcsszerepet játszanak abban, hogy a mezőgazdaság alkalmazkodjon a változó klimatikus viszonyokhoz.
2025-ben az előző évhez képest jelentősen nőtt a megkötött agrárbiztosítások száma Magyarországon.
Hazatérő fecskéinknek az idei aszályos tavaszon ismét nehéz vagy éppen lehetetlen sarat találniuk.
Sokkal nagyobb eséllyel omolhat össze az észak-atlanti áramlás, mint eddig gondolták.
Magyarország Európa egyik „legfelszántottabb” országa, mégis egyre több alapélelmiszerből szorul importra.
A marokkói görögdinnyeszezon kezdete a szokásos ütemben és pozitív kilátásokkal közeledik.
Több napon is alakultak ki éjszakai fagyok az elmúlt héten, amelyek sokfelé okoztak súlyos károkat a gyümölcsösökben.
A szakértő szerint az erdősítés ronthatja is a vízháztartást a homokhátsági területeken.
Az időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodás a fejtrágyázás során egyre fontosabbá válik.
Rendkívüli módon megosztotta a kanadai mustártermesztőket a BASF új fejlesztése.
Újabb uniós forrás segíti a tavalyi aszály által sújtott gazdálkodókat Európában.
A tartós szárazság következtében a felszínközeli talajréteg országszerte súlyosan kiszáradt.
A magyar zöldség továbbra is kiemelkedő minőségű és keresett termék a külföldi piacokon.
A rutin és az eddigi jógyakorlatok már nem elegendők a talpon maradáshoz Magyarországon.
Ha a tavasz hátralévő részében nem érkezik jelentős és tartós csapadék, a vízhiány súlyos következményekkel járhat a mezőgazdaságra nézve.
A marokkói agrárágazat a 2026-os évben minden korábbinál jelentősebb bővülést érhet el.
A közvetlenül elérhető felszíni édesvíz aránya a Földön rendkívül alacsony, mindössze 0,007 százalék.
Az egyre szélsőségesebb időjárás idehaza is komoly károkat okozhat a termőföldeken.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
