A Kárpát-medence rendkívül kitett az aszálynak, a problémával azonban az elmúlt évtizedekben nem foglalkoztak kellő alapossággal. Bíró Koppány, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének főtitkára rámutatott, hogy a vízhiány mára a mezőgazdaságon és az állattenyésztésen túl az energetikát és a logisztikát is elérte.

Az elmúlt öt évben a hazai kukoricatermés több mint a felére esett vissza, az aszálykárral sújtott területek nagysága pedig 220 ezerről 500 ezer hektárra nőtt, miközben a belvízi kikötők áruforgalma 60 százalékkal zuhant.

Megszólalt a magyar gazda: enélkül végleg tönkremehetnek a kisgazdaságok

A következő években sok kisgazdaság felhagyhat a termeléssel, és tovább erősödhet az ágazat koncentrációja.

A tartósan alacsony dunai vízállás gyakorlatilag ellehetetleníti a hatékony folyami áruszállítást, mivel a hajók a kis merülési mélység miatt csak töredékrakománnyal tudnak közlekedni. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a Paksi Atomerőmű működéséhez épített fenékküszöb az adott szakaszon szintén akadályozza a hajózást. Mivel a vízi út a legolcsóbb és legkörnyezetkímélőbb szállítási mód, kiesésével a vállalatok a jóval drágább közúti és vasúti fuvarozásra kényszerülnek.

A megnövekedett fuvardíjak, kiegészülve a kieső hazai termés miatt külföldről behozott gabona beszerzési és raktározási többletköltségeivel, idővel összeadódnak, és elkerülhetetlenül megjelennek majd a fogyasztói árakban.

A szakember szerint le kell számolni a vízgazdálkodási beruházásokkal kapcsolatos korábbi ellenérzésekkel. A Duna felső szakaszán működő 34 vízlépcső alapvetően megváltoztatta a folyó természetes vízjárását, a megváltozott körülményekhez pedig Magyarországnak is alkalmazkodnia kell. A megoldást legalább két új hazai vízlépcső megépítése jelentené Fajsznál és Adonynál. Megfelelő tervezéssel és nyugat-európai minták alkalmazásával a síkvidéki beruházások is sikeresek lehetnek, amire a kiskörei duzzasztás felett kialakult, gazdag élővilágú Tisza-tó a legjobb hazai példa.

Ezért rövidítették meg 50 km-rel a magyar folyót: itt a magyarázat

Hatalmas, akár kilencszázszoros különbség is lehet az Ipoly kisvízi és árvízi vízhozama között.

A visszaduzzasztott folyóvíz létfontosságú lenne a csatornák és a talajvízkészletek feltöltéséhez, biztosítva a mezőgazdaság vízellátását. Emellett a víz körforgása szempontjából sem mindegy a felszíni vízfelület nagysága, hiszen a kiterjedtebb vízfelület fokozza a párolgást, ami a légkörbe visszajutva javíthatja a csapadékellátottságot. A 2026-os nyár is megmutatta, hogy a tartós hőség olyan légköri helyzetet teremt, amely egyszerűen távol tartja az esőfelhőket. Ha a téli csapadék is elmarad, és a jövő évben is folytatódik a szárazság, a vízhiány romboló hatásai tovább erősítik egymást.