2024 tavaszán sorra törtek ki Európában a gazdatüntetések, amelyek volt, hogy meghátrálásra késztették az Európai Bizottságot is.
Hatalmas kiterjedésű erdő- és bozóttüzek pusztítanak az amerikai prérin, teljesen megsemmisítve a legelőket Oklahomában és Kansas államban.
Öntözésnél vízjogi engedélyenként évente 400 000 m³-ig, illetve hektáronként évi 4 000 m³ vízmennyiségig nem kell járulékot fizetni.
Az előrejelzések szerint a jövő mezőgazdaságában óriási szükség lesz a precíziós öntözési megoldásokra.
Hőmérsékleti rekordokat, valamint szélsőséges időjárási jelenségeket hozhat egy újabb El Niño.
A klímaváltozás kockázatai nem külön-külön, hanem akár egyszerre is jelentkezhetnek.
A 2022-es történelmi aszály mellett a háború, az új uniós költségvetési ciklus és az ukrán import is nehezítette 2023-ban a magyar termelők helyzetét.
2022-ben az év elején kirobbant orosz-ukrán háború miatt a mezőgazdaság minden szereplőjének teljesen át kellett gondolnia a terveit.
A kormány 26,4 milliárd forintot biztosított a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítására, amely a térség súlyos kiszáradási problémáinak megoldását célozza.
A cirok globálisan az ötödik legfontosabb gabonaféle a búza, a rizs, a kukorica és az árpa után.
Az öntözés hatékonyságát jelentősen növelő innovatív eszközt mutatott be a nagyközönségnek a Busa Bt.
Egyre több gazda számára reális menekülőút a napraforgó, a vetésterület idén is rekordokat dönthet.
A tejpiacon és a sertéspiacon is súlyos a helyzet, jelentős áresést tapasztalnak a szereplők.
Bőven kellene még csapadék, hogy a kukoricatermelés elkerülhesse az újabb kudarcot, de sok múlik a hibrid kiválasztásán is.
A klímaváltozás hatásai leginkább a vízrendszerekben mutatkoznak meg, hazánkat pedig különösen érintik ezek a problémák.
Magyar kutatók segítenek az amerikai űrügynökség műholdas talajnedvesség-adatainak pontosságát ellenőrizni.
A Bászna-ügy, a klímaváltozás és a talaj kizsigerelése is komoly veszélyt jelenthet sok gazdálkodónak.
A klímaváltozás alkalmazkodásra, a korábbi bevett módszerek minél gyorsabb újragondolására kényszeríti a magyar mezőgazdaságot.
Mit tehetünk hólapátolás közben, hogy csökkentsük egy eljövendő száraz időszak káros hatásait?
A brazil kávétermelő régiókban zajló erdőirtás miatt csökken a csapadékmennyiség és romlik a talaj minősége.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
