Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!!
A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat.
Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 15.
Bross Péter elmondta, hogy a magyar méhészek már lezárták az évet, legalábbis a méztermés tekintetében. Lehet tudni, hogy 2026-ban mennyi méz termett, már csak a méhcsaládok téli felkészítése folyik. Az OMME elnöke kiemelte: a vártnál jobb évet zártak a hazai termelők, hiszen az aszály, a hőkupola őket is érintette, de ha a külső körülményektől eltekintenek, akkor ez csak egy gyenge évzárás lesz. A szakember hangsúlyozta, hogy a repce- és az akácméz mennyisége közepes szintet ért el, kevés méhész jut hozzá, de a Somogyban, Baranyában lévő ezüsthársakból jó termés született. A napraforgó viszont megsínylette a csapadéknélküliséget, így abból mintegy 30-40%-os termés lett csupán az átlagos mennyiség helyett.
Mindez azt jelenti, hogy csak a napraforgónál mintegy 10-15 ezer tonna mézzel lett kevesebb, ami forintban 10-15 milliárddal kevesebb árbevételt jelentett a magyar méhészeknek. Az elnök szerint ugyanakkor ez azért meglepő, mert a méhészeknek nemcsak a méztermés mennyisége fontos, hanem az is, hogy mennyiért tudják azt értékesíteni, elsősorban a világpiacon.
Teljesen érthetetlen számukra, hogy a tavalyi termés záró árához képest, 30-40%-kal csökkentek az árak
- jelezte Bross Péter.
Az alacsony árakért a mézhamisítás tehető felelőssé
Ennek oka nem elsősorban az, hogy az Európai Unióba továbbra is jöhet Ukrajnából az olcsó méz. Az OMME elnöke szerint a gondot az elsősorban az Ázsiából származó, és most már egyre nagyobb mennyiségű műméz jelenti, és az, hogy az Európai Bizottság nem hajlandó tudomásul venni, hogy a műmézzel nemcsak a magyar gazdák, hanem senki nem tud versenyezni. Mint fogalmazott,
másfél euróért leszállítva az európai kikötőkbe olyan méznek nevezett édesítőszert árulnak, amiről nagyon-nagyon nehéz megállapítani, hogy nem méz, de a szakma ezt abszolút tudja.
Bross Péter szerint nemrég fejeztek be egy olyan vizsgálatot, melynek keretében Németország és Olaszország polcairól vásároltak 10-10 üveg mézet. Ezeket a mézeket nyugat-európai laborba küldték, ahol egy újszerű fehérjevizsgálattal megállapították: a minták harmada nem méz.
Az eredményekről értesítették az Európai Bizottságot, de azt a választ kapták, hogy ezzel az eredménnyel ők nem tudnak mit kezdeni, majd hosszú távon meg fogják oldani a méhészek problémáját.
A műmézzel kapcsolatban Bross Péter kiemelte, hogy bár az Európai Unió régóta ígéri a szigorúbb szabályozást, még nem történt semmi. Egy 90 fős bizottság két-három alkalommal online ülésezik egy év során, ami nem szakmai megbeszélés, csak veszekedés. Ez már három éve zajlik, nem lesz eredménye. Ennek a fórumnak a fele mézkereskedőkből áll. Vagyis olyan embereket hívtak meg, hogy tegyék rendbe élelmiszerbiztonsági szempontból a mézet, akik abból milliárdosok, hogy nem méz van a piacon - hangsúlyozta az OMME elnöke.












