Hiába emelkedtek a felvásárlási árak, egyre több magyar méhész gondolkodik arról, hogy végleg felhagy a tevékenységgel.
Egyre több civil és agrárszervezet sürgeti, hogy Magyarország határozottan lépjen fel az EU-Mercosur egyezmény ellen.
Az idén is meghirdetett Mézes Reggeli kampány célja a fiatalok mézfogyasztásra való ösztönzése.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület tanácsa szerint kóbor méhraj észlelése esetén mindenki forduljon szakemberhez.
Az elmúlt három évtized legrosszabb éve lehet az idei a méhészek számára Magyarországon.
Az elmúlt két-három évtized legrosszabb akácméztermését hozta az idei szezon Magyarországon.
A legpesszimistább forgatókönyvek szerint a magyar méhészek kétharmada végleg felhagyhat a tevékenységével.
A hársméz népszerűsítéséért indított kampányt az Agrárminisztérium, az AMC és az OMME.
Jók az idei terméskilátások, de problémát okoz az alacsony felvásárlási ár a nagy méztermelőknek.
A szaktárca szerint a kereskedők versenyképessége miatt volt szükség a döntésre, az OMME pedig azzal érvelt, hogy az ukrán méz nem okoz zavarokat a magyar piacon.
Kiváló minőségű mézet termelnek a magyar méhészek, mégsem kell a hazai fogyasztóknak.
Az ázsiai lódarazsat a napokban azonosították – elsősorban a méhészeknek kell aggódniuk, a lakosságra nem veszélyes az új faj.
Mintegy 2,8 milliárd forintnyi támogatásra pályázhatnak a magyar méhészek egy friss törvénytervezet alapján.
Idén nem csak a tavalyinál gyengébb mézterméssel, de az uniós piacokat elárasztó külföldi mézekkel is szembe kell nézniük a hazai termelőknek.
Nagy a tét, hiszen ha teljesen kipusztulnak a méhek, az visszafordíthatatlan következményeket jelenthet az emberiség számára.
Több száz milliárd forint vár idén a magyar mezőgazdaságra, csak pályázni kell rá.
Van bőven akácméz, mégis, alig van rá kereslet, se a felvásárlók, se a lakossági fogyasztók nem érdeklődnek iránta.
Aranyáron adják a méz kilóját a boltokban, a piacokon se olcsó, a méhészek azonban még nincsenek a pénzüknél.
Egyszerre kiváló és tragikus a helyzet mézfronton.
Új méhlegelőt avattak a Sió gyümölcslégyártó telephelyén.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
Felpöröghetnek a késlekedő beruházások és élénkülhet a hitelezés is a szektorban - hangzott el az OTP sajtóreggelijén.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
