Hiába emelkedtek a felvásárlási árak, egyre több magyar méhész gondolkodik arról, hogy végleg felhagy a tevékenységgel.
Egyre több civil és agrárszervezet sürgeti, hogy Magyarország határozottan lépjen fel az EU-Mercosur egyezmény ellen.
Az idén is meghirdetett Mézes Reggeli kampány célja a fiatalok mézfogyasztásra való ösztönzése.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület tanácsa szerint kóbor méhraj észlelése esetén mindenki forduljon szakemberhez.
Az elmúlt három évtized legrosszabb éve lehet az idei a méhészek számára Magyarországon.
Az elmúlt két-három évtized legrosszabb akácméztermését hozta az idei szezon Magyarországon.
A legpesszimistább forgatókönyvek szerint a magyar méhészek kétharmada végleg felhagyhat a tevékenységével.
A hársméz népszerűsítéséért indított kampányt az Agrárminisztérium, az AMC és az OMME.
Jók az idei terméskilátások, de problémát okoz az alacsony felvásárlási ár a nagy méztermelőknek.
A szaktárca szerint a kereskedők versenyképessége miatt volt szükség a döntésre, az OMME pedig azzal érvelt, hogy az ukrán méz nem okoz zavarokat a magyar piacon.
Kiváló minőségű mézet termelnek a magyar méhészek, mégsem kell a hazai fogyasztóknak.
Az ázsiai lódarazsat a napokban azonosították – elsősorban a méhészeknek kell aggódniuk, a lakosságra nem veszélyes az új faj.
Mintegy 2,8 milliárd forintnyi támogatásra pályázhatnak a magyar méhészek egy friss törvénytervezet alapján.
Idén nem csak a tavalyinál gyengébb mézterméssel, de az uniós piacokat elárasztó külföldi mézekkel is szembe kell nézniük a hazai termelőknek.
Nagy a tét, hiszen ha teljesen kipusztulnak a méhek, az visszafordíthatatlan következményeket jelenthet az emberiség számára.
Több száz milliárd forint vár idén a magyar mezőgazdaságra, csak pályázni kell rá.
Van bőven akácméz, mégis, alig van rá kereslet, se a felvásárlók, se a lakossági fogyasztók nem érdeklődnek iránta.
Aranyáron adják a méz kilóját a boltokban, a piacokon se olcsó, a méhészek azonban még nincsenek a pénzüknél.
Egyszerre kiváló és tragikus a helyzet mézfronton.
Új méhlegelőt avattak a Sió gyümölcslégyártó telephelyén.
A fa csomagolóanyagok kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt faanyaga ideális élőhelyet biztosíthat veszélyes, idegenhonos behatolóknak.
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Kettős válság sújtja a hazai állattenyésztést, amelyből a kiút csak a fejlesztések révén valósulhat meg.
Sáros, elavult szakmaként tekintenek az agráriumra, így az utánpótlás egyre komolyabb probléma.
Agrárcégek, közepes termelők is pénzhez jutnak – az állam fizeti a kárt.
A No-Till technológia felgyorsuló térnyerése és a LEMKEN Solitair NT (No Till) szerepe a vízmegőrző vetéstechnológiákban
A 2025-ben megrendezett Agritechnica kiállításon a Monosem standja számos érdekes újdonságot tartalmazott. A legtöbb újítást a vázak, és az azokra szerelhető vetőkocsi-elrendezések kapták.
Rejtett veszély a napraforgóban és a kukoricában: a drótféregkártétel
