Szereted a magyar mézet? Akkor ezt jobb, ha tudod

Szereted a magyar mézet? Akkor ezt jobb, ha tudod

agrarszektor.hu
Véget ért a 2022-as év a méhészek és a méztermelés számára. Az ágazat szereplőinek azonban nem felhőtlen az örömük, ugyanis eléggé felemás évet zárhattak idén - közölte Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

A méhészet, illetve a méztermelés szempontjából véget ért a 2022-es esztendő, amely több szempontból is felemásan alakult, amint arról Bross Péter, az OMME elnöke is beszámolt. Mint mondta, amíg a Dunántúlon sok méhész élete legjobb évét zárta, addig mások a Dunától keletre egész pályafutásuk legtragikusabb szezonján vannak túl az aszály miatt - olvasható az Infostart oldalán. Noha a tél során az ország első számú mézelő növénye, az akác nem kapott kellő csapadékot, ennek ellenére összességében jól alakult az év számára, miután a tavaszi fagyok nem tettek kárt a virágkezdeményekben és a virágzás alatt is jó idő volt. Bross Péter becslése szerint idén annyi akácméz termett, mint az elmúlt két-három évben, vagyis körülbelül 15 ezer tonna várja az eladást.

Az akác szezonja után viszont elkezdődött az aszályos, forró időszak, így a nyári méhlegelők közül egyedül az ezüst hárs mézelt, ami a méhészek nagy meglepetésére jó eredményt is hozott. Az egyéb nyári méhlegelők - köztük a facélia, a szelídgesztenye, az olajretek vagy a selyemkóró - azonban semmi netkárt nem adtak. Hasonlóan rossz volt a helyzet a július elején virágzó, a legnagyobb területen tenyésző napraforgónál, ami az aszály miatt alig adott mézet, egy átlagos évinek csak harmada-negyede lett a mennyiség. Ahogy az OMME elnöke megjegyezte, mindez azért is különösen elszomorító, mert a nemzetközi piacon szintén hiány van a természetes virágmézből, amint arról az Agrárszektor is beszámolt korábban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Bross Péter kitért arra is, hogy a méhészek, akik jelenleg egyébként a méhcsaládjaikat készítik fel a télre, azért is nagyon nehéz helyzetben vannak, mert a határ kiégett, illetve még a vizek mellett megszokott mézelő növények is eltűntek, így aztán hónapokon keresztül nincs természetes nektár- és virágporhordása az állatoknak. Ami a várható árakat illeti, Bross Péter emlékeztetett: a méz nem létfontosságú élelmiszer, így a méhészek nehezen tudják érvényesíteni a megemelkedett rezsiköltségeiket az árakban. A szakember következésképp a kiszerelt, közvetlenül értékesített termékeknél nem számít áremelkedésre, a nagybani piacon, a vegyes virágmézeknél viszont elképzelhetőnek tartja a további drágulást.

Az OMME elnöke teljes mértékben egyetértett azzal is, hogy a klímaváltozás okozta bizonytalanság miatt sokkal nehezebb, kiszámíthatatlanabb lett a méhészeti tevékenység. Mint mondta, az elmúlt 10-20 évben folyamatosan azt tapasztalják a magyar méhészek, hogy képtelenség elérni a '60-as, '70-es évek eredményeit, nemcsak termésmennyiségben, hanem a méhcsaládok minőségében is. Régen akár 80 ezer méh egyed is volt egy családban a nyár folyamán, most pedig az 50-60 ezres egyedszámot sem érik el - mutatott rá Bross Péter. Hasonló véleményen volt korábban az Agrárszektor által megkérdezett Bodó Méhészet is, mint mondták, míg régen a jelenlegi mézmennyiségeket 60 méhcsalád is meg tudta termelni, ma már 100 család szükséges ehhez.

EZ IS ÉRDEKELHET

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?