Továbbra sincsenek könnyű helyzetben a magyar méhészek, de idén még az időjárás is alaposan kifogott rajtuk.
Jelenleg két és félszer annyi mézet exportálunk, mint amennyit Magyarországon elfogyasztunk.
Magyar kezdeményezésre kötelező lesz százalékosan feltüntetni a mézek származását az EU-ban.
A méhpopuláció nem tud lépést tartani az emberiség növekedésével, sürgősen cselekedni kell.
Idén nem csak a tavalyinál gyengébb mézterméssel, de az uniós piacokat elárasztó külföldi mézekkel is szembe kell nézniük a hazai termelőknek.
Az ukránok kihasználták a vámmentességet és a magyar exportőrök piacait elfoglalták.
Van bőven akácméz, mégis, alig van rá kereslet, se a felvásárlók, se a lakossági fogyasztók nem érdeklődnek iránta.
Egyszerre kiváló és tragikus a helyzet mézfronton.
Tudnak valamit a magyar méhészek.
Beporzók nélkül üresek lennének a polcok.
Megjósolni sem lehet, meddig lesznek elegendőek az idei mézkészletek.
Minden korábbinál drágább lehet az akácméz idén.
Idén tavasszal már takarmányozni kellett a méheket, hogy életben maradjanak.
Idén komoly harc várható az akácmézért.
Elfagytak az akácosok, brutálisan megdrágult a méz.
Az időjárás csúnyán betett az akácméztermésnek.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.