Hiába emelkedtek a felvásárlási árak, egyre több magyar méhész gondolkodik arról, hogy végleg felhagy a tevékenységgel.
Az elmúlt két-három évtized legrosszabb akácméztermését hozta az idei szezon Magyarországon.
Továbbra sincsenek könnyű helyzetben a magyar méhészek, de idén még az időjárás is alaposan kifogott rajtuk.
Jelenleg két és félszer annyi mézet exportálunk, mint amennyit Magyarországon elfogyasztunk.
Magyar kezdeményezésre kötelező lesz százalékosan feltüntetni a mézek származását az EU-ban.
A méhpopuláció nem tud lépést tartani az emberiség növekedésével, sürgősen cselekedni kell.
Idén nem csak a tavalyinál gyengébb mézterméssel, de az uniós piacokat elárasztó külföldi mézekkel is szembe kell nézniük a hazai termelőknek.
Az ukránok kihasználták a vámmentességet és a magyar exportőrök piacait elfoglalták.
Van bőven akácméz, mégis, alig van rá kereslet, se a felvásárlók, se a lakossági fogyasztók nem érdeklődnek iránta.
Egyszerre kiváló és tragikus a helyzet mézfronton.
Tudnak valamit a magyar méhészek.
Beporzók nélkül üresek lennének a polcok.
Megjósolni sem lehet, meddig lesznek elegendőek az idei mézkészletek.
Minden korábbinál drágább lehet az akácméz idén.
Idén tavasszal már takarmányozni kellett a méheket, hogy életben maradjanak.
Idén komoly harc várható az akácmézért.
Elfagytak az akácosok, brutálisan megdrágult a méz.
Az időjárás csúnyán betett az akácméztermésnek.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
