Lesújtó hírek érkeztek a magyar mézről: színt vallottak a hazai méhészek
Az elmúlt három évtized legrosszabb éve lehet az idei a méhészek számára Magyarországon.
Az elmúlt három évtized legrosszabb éve lehet az idei a méhészek számára Magyarországon.
Az elmúlt két-három évtized legrosszabb akácméztermését hozta az idei szezon Magyarországon.
A hársméz népszerűsítéséért indított kampányt az Agrárminisztérium, az AMC és az OMME.
A szaktárca szerint a kereskedők versenyképessége miatt volt szükség a döntésre, az OMME pedig azzal érvelt, hogy az ukrán méz nem okoz zavarokat a magyar piacon.
Kiváló minőségű mézet termelnek a magyar méhészek, mégsem kell a hazai fogyasztóknak.
A nemzetközi piacokon visszaesett a magyar méz iránti kereslet, mindent visz az ukrán és kínai áru.
Idén nem csak a tavalyinál gyengébb mézterméssel, de az uniós piacokat elárasztó külföldi mézekkel is szembe kell nézniük a hazai termelőknek.
A magyar méhészek üdvözölték az ukrán termékekre elrendelt importtilalmat, bár jobban örültek volna, ha erre hamarabb kerül sor.
Komoly források állnak a magyar méhészek rendelkezésére az idei nehézségek leküzdésére.
Egyszerre kiváló és tragikus a helyzet mézfronton.
Megviselt méhállománnyal indul az idei szezon.
Borzasztó a termés, eltűnhet a magyarok kedvenc méze az üzletekből?
Idén tavasszal már takarmányozni kellett a méheket, hogy életben maradjanak.
Idén komoly harc várható az akácmézért.
Egyre nagyobb terhet ró rájuk a klímaváltozás.
De nem a koronavírus-járvány okozta a bajokat.
A szakemberek szerint az 50-70%-os árnövekedés a minimum, amire számítani lehet.
Baranya és Zala megyékben tevékenykedtek eddig.
Jövőre nem fogunk tudni akácmézet importálni Németországba.
Az elmúlt ötven év legrosszabb méztermése várható idén Magyarországon.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.