Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A konferenciára idén először 0. nappal is készülünk!
Regisztráljon most még EARLY BIRD áron!
Bross Péter elárulta, hogy az április első hetében tapasztalt éjszakai fagyok tönkretették a megpattant akácvirágok egy részét, épp úgy, mint egy évvel korábban, amikor március végén történt hasonló katasztrófa. 2020-ban a fagy 80%-os pusztulást okozott az akác első virágai között, és a szakember szerint idén is hasonló méretű kárra lehet számítani, mert nem csak az éjszakai fagy okozta a problémát, hanem az is, hogy nagyon enyhe volt a tél vége, és hamarabb megpattantak az akácrügyek. Bross Péter elmondta, hogy csak 1-2 hét múlva fogják tudni megmondani, hogy áll az akác, de a 2021-es év már most kísértetiesen hasonlít a katasztrofális előzőhöz. A szakember a problémák között felsorolta, hogy a Nyírségben -10 fokos éjszakai hőmérsékletet is mértek a napokban, a rossz idő miatt pedig Borsodban 3-4 napon tudtak csak kirepülni a méhek, és mindezeken felül még az aszály is sújtja az országot. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyar méhészeknek már nincsenek méztartalékai, sokan nagyon el vannak keseredve.
Az OMME elnöke elmondta, hogy tavaly minden idők leggyengébb akácméz-termését produkálta az ágazat, de ennek semmi köze nem volt a koronavírushoz. A piacokon áruló méhészek visszajelzései alapján a járvány első hulláma idején megnőtt az érdeklődés a magyar méz iránt, és emelkedett a mézfogyasztás a lakosság körében, de sajnos ez épp egy olyan évben történt, amikor rendkívül gyenge lett a termés.
- ismertette Bross Péter
Így volt ez 2020-ban is, és ez viselte meg a méhészeket, nem a koronavírus-járvány. Az Agrárszektor kérdésére a szakember azt is elárulta, hogy az ágazat is kapott a Gazdaságvédelmi Alapból, méhcsaládonként 2 ezer forint támogatást igényelhettek a méhészek. Az OMME elnöke szomorúan ismerte el, hogy az idei év ugyanúgy indul, mint a tavalyi: aszállyal, meleg februárral és hűvös tavaszi hetekkel.
A magyar méhállomány egészségét illetően Bross Péter arról számolt be, hogy átlag fölötti volt a téli veszteség, a méhek közel 20%-a elpusztult, és a megmaradt 1,2 millió méhcsalád 20%-a alkalmatlan a termelésre, csak körülbelül 700 ezer méhcsalád lenne most termelőképes Magyarországon, ha jó lenne az idő. A szakember szerint az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a méhészek mostanra kifogytak szinte teljesen kifogytak a tartalékokból, ráadásul tavaly egésze Európában rossz volt a méztermés. Bross Péter elmondta, hogy a helyzet annyira súlyossá vált, hogy decemberben a boltok polcain megjelentek az ázsiai és ukrán importmézek, mert már nem volt elég magyar méz, ami meg volt, annak olyan mértékben felment az ára, hogy a boltok már nem vásárolták meg.
- mondta Bross Péter.
A 2021-es kilátásokat illetően az OMME elnöke meglehetősen borúlátóan nyilatkozott. Egyelőre úgy tűnik, idén is folytatódni fog az elmúlt évek rossz tendenciája. Bross Péter szerint a kedvezőtlen időjárás miatt az akác nagy része már most sérült, és a repcét el fogják veszíteni idén a magyar méhészek, akik egyre elkeseredettebbek. A szakember beszélt arról is, hogy az elmúlt 20-30 év sikertörténete után a méhészek tragédiaként élik meg az utóbbi éveket, és vannak olyanok is, akik a klímaváltozás és a folyamatos rossz termés miatt már azon gondolkodnak, hogy végleg felhagynak ezzel a tevékenységgel.