agrarszektor.hu • 2026. április 8. 07:07
Miközben az iráni háború súlyosan megzavarta a globális műtrágyaellátást, Kína egyedülálló helyzetbe került. Szénbázisú karbamidgyártásának köszönhetően bőséges készletekkel rendelkezik. Kérdéses azonban, hogy hajlandó lesz-e exportálni a felesleget a rászoruló világpiacra - írta meg a Reuters.
A karbamid a világ legelterjedtebb nitrogénműtrágyája. Irányadó ára mintegy 70 százalékkal ugrott meg február vége óta. Ennek oka, hogy a háború miatt a hajók nem tudnak áthaladni a Hormuzi-szoroson, ahol a globális karbamidkereskedelem nagyjából 30 százaléka bonyolódik. Indonéziában a múlt héten 700-780 dollár körül mozgott a tonnánkénti ár, míg Észak-Kínában mindössze 255-267 dollárt kértek ugyanezért a mennyiségért. A drasztikus árkülönbség oka Kína eltérő gyártási technológiájában rejlik.
Míg a többi nagy karbamidexportőr, például Oroszország, Katar és Szaúd-Arábia földgázt használ alapanyagként, addig a kínai karbamidtermelés 78 százaléka szénre épül. Ebből a nyersanyagból az ázsiai ország bőséges tartalékokkal rendelkezik. Ez a megoldás ugyan környezetszennyezőbb, de komoly stratégiai előnnyel jár. Jelentősen csökkenti ugyanis az energiaimporttól való függőséget, amelyet egy fegyveres konfliktus bármikor megszakíthat. Kína idén rekordszintű, 76,5 millió tonnás karbamidtermelésre készül, ami 6,3 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A belföldi kereslet mintegy 66 millió tonnára tehető, amelyből 43 millió tonnát tesz ki a mezőgazdasági felhasználás.
Az év folyamán kilenc új üzem kezdheti meg a termelést. Ezek évi 4,9 millió tonna többletkapacitást biztosítanak, és többségük szintén szénbázisú technológiát alkalmaz. A kínai gazdálkodók számára a helyzet stabil, így nem kényszerülnek a vetésszerkezet megváltoztatására. Ellentétben áll ez például az amerikai farmerek helyzetével, akik idén a nitrogénigényes kukorica helyett inkább szóját vetnek. Hasonló a helyzet az ausztrál gazdákkal is, akik a búza és a repce helyett az árpát részesítik előnyben.
A kulcskérdés most az, hogy Peking engedélyezi-e a felesleg exportját. Kína tavaly 4,9 millió tonna karbamidot szállított külföldre, ami a globális kivitel mintegy 10 százalékát tette ki. India már felkérte Kínát bizonyos szállítmányok engedélyezésére, mivel tavaly a karbamid- és DAP-importjának több mint 40 százalékát a Közel-Keletről szerezte be. Peking azonban jellemzően megvárja a tavaszi vetés utáni, májusi készletfelmérést, mielőtt döntést hozna az exportkvótákról. Elemzők szerint Kína az elkövetkező hónapokban is fenntarthatja az exportkorlátozásokat, hogy megvédje a belföldi árszintet.
Ha Kína elkezd exportálni, a helyi karbamidárak gyorsan felzárkóznak a világpiaci szintre. A kormány ezt nem akarja
- mondta Josh Linville, a StoneX elemzője. Peking emellett más műtrágyatípusok kivitelét is korlátozta, és elrendelte a kereskedelmi műtrágyatartalékok korai felszabadítását.