agrarszektor.hu • 2026. április 20. 09:02
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2025-ös adatai alapján az elmúlt évtized legalacsonyabb szintjére esett vissza a belföldi vándorlás Magyarországon. A lakosság továbbra is a keleti és déli régiókból a nyugati vármegyékbe, valamint a főváros környékére áramlik. Bár a költözők száma csökkent, a falvak vándorlási mérlege összességében pozitív maradt a városokkal szemben. Ez azonban nem a vidék általános felvirágzásának, hanem a budapesti és a nagyobb vidéki agglomerációk töretlen népszerűségének köszönhető - írta meg a Pénzcentrum.
Tavaly mindössze 492 ezer belföldi költözést regisztráltak, ami 2015 óta a legalacsonyabb érték. A statisztikákból jól látszik, hogy a költözők egyre ritkábban maradnak saját vármegyéjük határain belül. A domináns vándorlási irány továbbra is keletről nyugatra, illetve a központi régió felé mutat. A költözési kedv visszaesése mögött a korábbi évek gazdasági nehézségei, főként az energiaválság és a magas infláció állnak. Az emberek óvatosabbá váltak. Jellemzően csak akkor változtatnak lakóhelyet, ha az elkerülhetetlen. A legújabb gazdaságélénkítő és otthonteremtési támogatások hatása a 2025-ös adatokban egyelőre nem tükröződik.
A településtípusokat vizsgálva éles kontraszt rajzolódik ki. Míg a városok vándorlási egyenlege negatív, a községeké pozitív, Budapest vándorlási mérlege pedig a korábbi évek kilengései után jelenleg stagnál. Fontos azonban tisztázni, hogy a falvak népszerűsége nem országosan egységes. A pozitív egyenleget szinte kizárólag a főváros környéki - leginkább Pest és Fejér vármegyei - agglomerációs települések, valamint a felkapott üdülőövezetek generálják. Ezzel párhuzamosan a keleti országrész kistelepülései folyamatosan néptelenednek el.
A koronavírus-járvány alatt berobbant szuburbanizációs hullámot a későbbi válságok csak lelassítani tudták, de megállítani nem. A folyamatosan dráguló városi ingatlanok, a hibrid munkavégzés elterjedése, az állami támogatások és a fejlődő infrastruktúra mind a városhatárokon túli otthonkeresésre ösztönzik az embereket. Az ingázási zónák egyre tágulnak. Ma már az sem ritka, hogy valaki a Balaton környékéről jár fel a fővárosba dolgozni.
Ez a szuburbanizációs folyamat napjainkban már nemcsak Budapest sajátossága, hanem a nagyobb vidéki városok környékén is egyre inkább megfigyelhető. A jelenség ráadásul öngerjesztővé vált. Minél többen költöznek ki az agglomerációs övezetekbe, ezek a térségek annál gyorsabban fejlődnek. Ez a fejlődés pedig még vonzóbbá teszi őket a városi létből kiszakadni vágyók számára.