Braunmüller Lajos • 2026. április 29. 10:56
A szektorális bizonytalanságok, a gazdálkodási környezet nehézségei, a magas kamatszintek és a KAP Stratégiai Tervben foglalt források óriási összege és az ezzel járó feladat is hozzájárul a pályázatok előrehaladásának csúszásában – jóllehet a gazdaság egészében nagyon gyenge a beruházások aránya, ezért az agrárfejlesztések viszik előre a piacot. A késlekedés összetett okai mögött egyre inkább szóba kerül a tej- és a sertéságazat nehéz helyzete és a szereplők félelmei is. A makrofolyamatok szintjén ugyanakkor javulást és a hitelezést bővülését várják a szakemberek.
Jelen pillanatban az agrárhitelezés a magyar piacon a hét szűk esztendőben jár, ez látszik a finanszírozási számokban is, az elmúlt három évben az agrárfinanszírozás érdemben nem növekedett. Jelenleg ez 1700 milliárd forintos állományt jelent
- mondta el a piac egészéről az OTP Bank agrár-sajtóreggelijén Szabó István, OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési igazgatóság igazgatója. Hozzátette: ennek ellenére 2030-ra jelentősen növelné az OTP az agrárportfólióját, amelyben a KAP ST minél erősebb kihasználásával és a modern digitális technológiák fejlesztésével érhető el.
Az igazgató kifejtette: a beruházási számok nem csak az agráriumban, hanem a piac egészében is jelentősen estek az elmúlt években a magyar gazdaságban, ezért is óriási a verseny a bankok körében a KAP ST-ben való részvételért. Ez ugyanakkor hosszabb távú beruházásokat takar, az érdemi hitelboom inkább a jövő évtől kezdődhet. Szabó István felhívta a figyelmet:
A kedvezmények kihasználásával, a garancia beépítésével, magasabb saját erővel az egykori Növekedési Hitelprogram (NHP) kamatszintjéhez hasonló, vagy akár az alatti kamatszintet is el tudnak érni a szereplők.
Beindulhat végre a gazdaság?
A makrofolyamatokat és a hazai pénzpiac kilátásait értékelte az eseményen Wolf László az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Mint elmondta: a bank hitelállománya 15 százalékkal, ezen belül a vállalati szegmens 10 százalékkal nőtt, amely jelentősen meghaladja a piac átlagát. Mindemellett növekedett a betétállomány is.
Az 1,7-1,8 százalékos GDP növekedési előrejelzések helyett a bank inkább csak 1,5 százalékos bővülést vár idénre, inkább jövőre lehetséges érdemi előrelépés ezen a téren. Pozitív ugyanakkor, hogy az infláció mérséklődött. Kamatfronton jelentős változás lehet, 2027 végére reális lehet a 4-4,5 százalékos kamatszint, amely érdemi hatással lesz a beruházásokra. Mint elmondta:
A tőkepiacok már beárazták azt, hogy Magyarországon kamatcsökkenés lesz.
Nem csak az euró, már az odavezető út is segít
Az euróbevezetési célokat kedvezőnek tartotta. Mint mondta, nem önmagában az euró hatása pozitív, hanem az elköteleződés, az, hogy a fizetőeszközhöz egyensúlyt kell kialakítani.
Hozzátette: az eddigi kormány egy nagy államháztartási hiányt hagy maga után, amelyet az új kormány szerinte lassan, fokozatosan fog majd csökkenteni. Az új kormány ígéreteiről szólva kijelentette: az uniós pénzek javítják majd az egyensúlyt, ezenfelül egészen biztosan lesznek adóintézkedések is – utalt a vagyonadóra. Az állami közbeszerzéseken is megtakarítást érhet el az állam. Wolf László ezen felül a fogyasztás és a külföldi tőkebeáramlás növekedését is várja. A jelenlegi forintárfolyamról szólva kijelentette: a 360 és 380 közötti euróárfolyam olyan, amihez a gazdasági szereplők tudnak alkalmazkodni és azt el tudják fogadni.
Kijelentette: a vállalatoknak jelentős pénzeszközeik vannak, a szektor összessége jelentős likviditással rendelkezik. Az uniós pénzek érkezésével és a bankok szerepvállalásával együttesen jövőre jelentősebb beruházási hullám kezdődhet.
Az egységes kérelmek kifizetése zökkenőmentes
Tavaly 1500 milliárd forintot fizetett ki az intézményrendszer az gazdálkodók és élelmiszertermelők részére – mondta el a rendezvényen Tóth Péter, Magyar Államkincstár elnökhelyettese. Az egységes kérelemről szólva kifejtette, hozzávetőleg 150 ezer benyújtó számára a tavalyi év után már 830 milliárd forintot fizettek ki március végéig – ebből közel 300 milliárd forintot a végső határidő előtt három hónappal.
Az újdonságokról szólva kijelentette: idén már tesztelik a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket, amelyek gyorsíthatják a helyszíni és az adminisztratív ellenőrzéseket is a jövőben.
A benyújtási időszak zárásaként több alkalommal fogják keresni a gazdálkodókat – ennek oka az, hogy segítsék a kérelmezőket, hiszen szeptember 30-ig szankciómentesen lehet a kérelmeket javítani.
A KAP ST pályázatokról szólva kijelentette: kifizető ügynökségként a céljuk elsősorban a beérkező kérelmek ügyintézésének gyorsítása és zökkenőmentes kifizetés biztosítása. A kifizető ügynökség felkészült a feladatra és együttműködnek a többi szereplővel, így a minisztériummal és a bankokkal – hangsúlyozta.
Most jön a garancia szerepe
Az elmúlt években különböző sokkok és a kiszámíthatatlanság miatt az agrárszektorban, különösen a kisebb vállalkozások körében a korábbi biztonságosabb környezet megtépázódott. Ebben a helyzetben nagy szükség van arra, hogy a bankok a helyükön legyenek és jó konstrukciókkal álljanak elő. Ez egy közös feladat – mondta el az eseményen Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója.
Az AVHGA több mint 640 milliárd forintnyi agrár- és élelmiszeripari hitel mögött áll a garancia eszközével. Ez a forráshoz jutás biztonságát szolgálja.
Fontos, hogy itt a működésnek és a beruházásnak egyensúlyban kell lennie, a likviditásnak és a fejlesztésnek egyaránt hangsúlyosnak kell lennie egy cég életében. Ebben segítenek a kedvező, piaci ár alatt költségek és az adminisztratív könnyebbség is. A KAP ST pályázatokról szólva elmondta: az idei évben az AVHGA szerepe növekszik meg, hiszen jelenleg érnek abba a fázisba a pályázatok, ahol a garancia előtérbe kerül. Hozzátette: idén ezek a pályázatok felpörögnek és ez átnyúlik 2027-be is.
A megvalósítás után is tudunk segíteni a projekteket megvalósító szereplőket azzal, hogy a kamat- és garanciaköltségeket csökkentjük.
Gyorsítani kellene a folyamatokon
Érdemes lenne visszaállítani az egységes kifizető ügynökséget, amely jelentősen tudná gyorsítani és hatékonyabbá tenni az agrárforrások ügyintézését és kifizetését – jelentette ki az eseményen Vulcz László, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezető igazgatója. Egyes ágazatok, így például a tejágazat problémái viszont lassítják a beruházások megvalósítását, miközben a döntések egyharmada még hátravan – miközben ebből a ciklusból már csak három év van hátra.
A csúszás ebben az esetben forrásvesztést jelentene, pedig vannak olyan pályázatok, ahol a nyertes tavaly óta nem lépett előre a beruházás megvalósításában.
A támogatói okiratok csúszása mögött a Magyar Államkincstár példátlan terhelése az egyik oka, de az egyes szektorális bizonytalanságok is lassítják a beruházásokat. Például a tejágazatban nőnek a megtérülési idők és a szereplők számolnak – fogalmazott Vulcz László. Amennyiben le lehet hívni a mindeddig jogállamisági okokból blokkolt uniós forrásokat, úgy a legfontosabb a KEHOP öntözésfejlesztési forrásainak mielőbbi felhasználása lenne – tette hozzá Vulcz László.