agrarszektor.hu • 2026. május 14. 11:12
Az aszályhelyzet, a tejpiaci válság és a földtörvény kérdése a legégetőbb témák közé tartoznak jelenleg a magyar agráriumban, ezekről is beszélt Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter hódmezővásárhelyi sajtótájékoztatóján. A tárcavezető szerint a következő évek egyik legfontosabb feladata egy hosszú távú agrárstratégia kialakítása lesz, miközben az aszály és a klímaváltozás miatt a vízmegtartás kérdése már most kritikus problémává vált.
Bóna Szabolcs elmondta, hogy a kormány kiemelten foglalkozik az országot sújtó aszályhelyzettel, és az Országos Vízügyi Főigazgatósággal közösen dolgoznak azon, hogy rövid és hosszú távú intézkedések is szülessenek a probléma kezelésére. A miniszter szerint a vízmegtartás kérdésében nemcsak állami, hanem gazdálkodói oldalról is szemléletváltásra van szükség. Úgy fogalmazott, hogy a csapadékeloszlás teljesen megváltozott, ezért a talajállapot és a talajegészség szerepe felértékelődik.
El kell juttatni a gazdálkodókhoz azt az üzenetet, hogy ha nem a talajegészséget helyezik fókuszba, az gyakorlatilag öngyilkosság
- hangsúlyozta.
A földtörvény kérdésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az rendkívül érzékeny terület, ezért szerinte nem lehet gyors és elhamarkodott változtatásokat végrehajtani. Elismerte ugyanakkor, hogy a jelenlegi szabályozással kapcsolatban számos probléma merül fel a gazdálkodók részéről.
A miniszter külön kitért a termelői együttműködések fontosságára is. Kiemelte, hogy különösen a tejpiaci válság mutatja meg az összefogás szükségességét. Mint mondta, jelenleg tejtöbblet van Európában, miközben olcsó importtejjel is versenyezniük kell a magyar szereplőknek. Bóna Szabolcs arról is beszélt, hogy a magyar agrárium jelenleg erősen támogatásfüggő, miközben a Közös Agrárpolitika mozgástere egyre szűkebb. Ezért szerinte elengedhetetlen egy hosszú távú, világos magyar agrárstratégia kidolgozása, amely kijelöli a fejlődés irányát a következő időszakra.
A fiatal gazdák helyzetével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az agrárium rendkívül tőkeigényes ágazat, ezért kiemelten fontos a gazdaságátadás megfelelő rendszere. Szerinte össze kell kapcsolni azokat a fiatalokat, akik gazdálkodni szeretnének, azokkal a gazdaságokkal, ahol nincs utód.
A sajtótájékoztatón szóba került a magyar élelmiszeripar helyzete is. A miniszter szerint komoly probléma, hogy jelenleg nincsenek valódi „húzótermékei” a magyar élelmiszeriparnak, miközben a globális versenyben a hazai szereplők többsége méretében továbbra is kis- és középvállalkozásnak számít. Az állategészségügy kapcsán kiemelte, hogy a jövőben egyre fontosabb lesz a gyógyszerhasználat csökkentése az állattenyésztésben, ebben pedig kulcsszerepet szán a genetikai fejlesztéseknek.
A genetikai beruházás a legjobb beruházás az állategészségügyben. A genetikai váltással lehet a legjobban alkalmazkodni a klímakihívásokhoz és más problémákhoz is
- mondta.
Bóna Szabolcs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működéséről is szót ejtett. Úgy fogalmazott, politikamentes agrárkamarát szeretne, mert szerinte a szervezet az elmúlt időszakban elvesztette szakmai fókuszát. Hozzátette, hogy a kamarai rendszer működését és finanszírozását is át kell vizsgálni. A külföldi munkavállalók kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy ellenőrizni fogják a harmadik országból érkező munkaerő helyzetét, mert szerinte egyes cégek a külföldi munkavállalókat a bérek letörésére használták, ami kiszoríthatta a magyar dolgozókat a piacról. A miniszter hangsúlyozta, hogy a cél az, hogy a következő KAP-stratégia már egy világos magyar agrárstratégiára épülhessen, amely hosszú távon is kijelöli a hazai mezőgazdaság fejlődési irányait.