Nyári „örökzöld”: a hőstressz (x)

A magas nyári hőmérséklet okozta problémák nagyon sokrétűek. Elsősorban a kocákkal hozzuk összefüggésbe ezt a sertéstartás eredményességét nagymértékben csökkentő környezeti tényezőt, de a hatása sokkal összetettebb. Minden telepi szakember szembesül ilyenkor a növekvő kocaelhullással, a vemhesülési és fialási arány csökkenésével, a fialás körüli problémák számának növelésével (nehéz ellés, halva született malacok száma emelkedik), és még sorolhatnám. Arról már valamivel kevesebb szó esik, hogy a malacoknak már születésük előtt „szembe kell nézniük”  a hőstresszel, mivel ez már a vehem növekedését is negatívan befolyásolja. Az ilyen malacok születésüket követően érzékenyebbek, fogékonyabbak a betegségekkel szemben, kisebb a napi testtömeg-gyarapodásuk, sőt, a színhústermelésük is alacsonyabb.

A környezeti tényezők nyári változása minden korcsoportot érint, de bármely korcsoportról beszéljünk, a felmerülő problémák oka az, hogy az állatok a magas hőmérséklet miatt kikerülnek a komfortzónájukból. (Ez egyébként a sertés élete során folyamatosan változik, hiszen amíg a szopós malacnál  28–32  ⁰C, addig a kocánál ez 15–22  ⁰C körül alakul.) A magasabb környezeti hőmérséklet hatására felborul az állatok hőegyensúlya, a hőtöbblettől szeretnének megszabadulni, ezért automatikusan beindulnak olyan fizikai és kémiai folyamatok, amik ezt a célt szolgálják. Többek között jól megfigyelhető ilyenkor, hogy a meleg hatására nő a légzésszám (20–30/percről 40–50/percre), az állatok igyekeznek növelni a padozattal érintkező testfelületüket, látványosan csökken a napi takarmányfelvételük.

Az alacsonyabb napi takarmányfelvétel a szoptatás ideje alatt a legkritikusabb. Az előhasi kocáknál nagyobb problémát jelent, de a többször ellett kocáknál is megfigyelhető ilyenkor, hogy az állatok kevesebb tejet termelnek, nagyobb lesz a kondícióvesztésük, nehezebben fognak újravemhesülni. Az alacsonyabb tejtermelés hatására a malacok választási súlya csökken, elkészülési idejük akár 5–7 nappal is kitolódik.

Mivel az energiadeficit már a fialás körül kialakulhat, és a kocák kondíciója a szokásoshoz képest is nagyobb mértékben csökken, még inkább felértékelődik a flushing szerepe. A választási időszak utolsó napjaitól a búgatásig etetett dextróz, esetleg dextróz-halliszt keverék napi 20–30 dkg-os mennyiségben nagyon pozitív hatású.

A választás körüli problémák csökkentésében szintén pozitív hatás tapasztalható – a saját és a partnertelepeinktől kapott visszajelzések alapján – a LIANOL-Ferti tabletta használatával.

LIANOL-Ferti tabletta kocáknak választás környékén

ELŐNYEI:

• bakteriális fermentum,
• inzulinszerű növekedési faktor, mely támogatja a koca ivari működését,
• az ivarzás korábban és kifejezettebben jelentkezik, akár hőstressz esetén is(!),
• lezsarolódott kocák esetén is stabilabb ivarzás és vemhesülés,
• csökkenő választás-bebúgás közötti intervallum,
• csökkenő visszabúgás,
• magasabb vemhesülési és fialási %, magasabb malacszámok.

A hőstressz okozta problémák csökkentésében a jó klimatikus viszonyokkal rendelkező istállók kulcsfontosságúak. A kellően klimatizált, optimális hőmérsékletű fiaztató termekben nem, vagy csak jóval kisebb mértékben csökken a szoptató kocák takarmányfelvétele, a választott malacok súlya.

De akkor is vannak lehetőségeink a problémák csökkentésére, ha nem áll ilyen tartástechnológia a rendelkezésre:

• Javíthatunk a helyzeten a napi etetések számának növelésével. Érdemes ilyenkor figyelembe venni, hogy a kocák a hűvösebb időszakban, elsősorban a kora reggeli órákban esznek a legszívesebben, ezért a legnagyobb takarmányadagot ekkor kell kijuttatnunk.
• Felértékelődik ilyenkor az emberi jelenlét szerepe is, amely arra készteti a kocát, hogy felkeljen, egyen, majd szoptasson.
• Folyamatos figyelmet igényel a takarmány minősége is, mivel a melegben könnyebben megsavanyodik, megromlik. Ezt el kell távolítani!
• A víz fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni! A szoptató kocák napi vízigénye ebben az időszakban elérheti a napi 50–60 litert is. Ahhoz, hogy ezt az igényt kielégítsük, jó minőségű, ideális esetben 15-16 ⁰C hőmérsékletű vizet kell biztosítani. Figyelni kell az önitatók átfolyási sebességére is, az optimális vízhozam 2-3 l/perc.

A nyári meleg az etetett takarmányokat illetően is komoly kihívást jelent. A receptúrák összeállításánál ilyenkor figyelembe kell vennünk a beltartalmi értékek mellett a takarmányok hőtermelő képességét is, vagyis azt, hogy ezek emésztése során az állat mennyi hőt termel. (A fehérjékben, rostokban gazdag takarmányok emésztése akár 20–30%-kal nagyobb hőtermeléssel járhat a zsírokban, szénhidrátokban gazdag takarmányokhoz képest.) Alacsonyabb hőtermelésű takarmányokat a gyakorlatban úgy tudunk készíteni, ha a takarmányok rost- és nyersfehérje tartalmát némileg csökkentjük, viszont növeljük a keményítőhányadot, a szintetikus aminosavak mennyiségét, vagyis igyekszünk „koncentrálni” a takarmányokat. Mindezt természetesen úgy, hogy közben alkalmazkodunk a telepen tartott genetika igényeihez is.

Számos nemzetközi és hazai kutatás foglalkozott és foglalkozik a nyári hőstressz okozta problémák csökkentésének takarmányozási lehetőségeivel. Tudjuk, hogy a különböző antioxidánsoknak (pl. E- és C-vitamin), a betainnak, a szénhidrátbontó enzimeknek (NSP), a szerves mikroelemeknek (szerves Se) is fontos szerepe lehet ebből a szempontból. A lovászpatonai kísérleti telepünkön számos javaslatot mi is kipróbáltunk, vizsgálva elsősorban a kocák takarmányfelvételét, a malacok választási súlyát. Szintén több lehetőséget vizsgáltunk immár nagyüzemi keretek között Somogytarnócán. Részben a tudományos javaslatok, részben a saját tapasztalataink alapján állítottunk össze egy 0,5%-os kiegészítő takarmányt a vemhes és egy 1%-os kiegészítő takarmányt a szoptató kocák részére. Utóbbi esetében nagyon fontosnak tartottuk, hogy egy olyan speciális aromát is tartalmazzon a termék, amely a kocát a nagyobb takarmányfelvételre ösztönzi.

Új Agrofeed javaslat a hőstressz kivédésére kocáknál:

A hőstressz okozta gazdasági veszteségek jelentős része könnyen kiszámolható. A csökkenő értékesített malac/hízó mennyisége (a gyengébb vemhesülés eredményeként kevesebb malac fog születni), a romló takarmányozási fajlag, a nagyobb kocaselejtezés, -elhullás mind-mind forintban kifejezhető veszteség. Ennek a csökkentése összetett feladat. Mi, az Agrofeed Kft. takarmányozási, szaporodásbiológiai és állatorvosi szakemberei azon dolgozunk, hogy segítsünk ezeknek a veszteségeknek a csökkentésében.

Agrofeed, Facebook, LinkedIn, YouTube

Tóth Zoltán, sertés-szaktanácsadó

(x)