Magyarországon az emberek 72%-a szeretné, hogy 2035-ig az EU-ban az utolsó tojótyúk is kikerüljön a ketrecből.
Az új szabályozás még szigorúbb lesz, miközben még a mostanit sem tartatják be rendesen.
Ezek most az aktuális teendők a húshasznú szarvasmarha állatjóléti támogatásban.
Októberben lezárult a SPAR Magyarország több éve tartó választékátalakítása, nagy változás jön.
Óriásit előrelépést tettek kutatók a sertéstartásban az állategészségügyi és állatjóléti problémák automatizált felismerése terén.
Elnyerték az Amerikai Egyesült Államok első országos állatvédelmi szervezete és a világ legnagyobb állatjóléti tanúsítója által kiadott Global Humane Certified minősítést.
Az új uniós állatjóléti szabályok miatt emelkedhetnek a baromfitermelés költségei.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
Összehangoltabb és átgondoltabb uniós állategészségügyi szabályozást követelt a szaktárca államtitkára a Topigs Norsvin szakmai napján.
A globális tojásipar új korszakba lép, amelyben a jövőbeli sikereket az adatalapú döntéshozatal, az automatizáció és a mesterséges intelligencia határozza meg.
Gajdos László miniszter szerint egyszerűbbé és életszerűbbé kellene tenni a kutyák és macskák befogadását.
Több ezer ló került az európai kereskedőhálózat csapdájába, hamis útleveleket és manipulált mikrochipeket használtak lovak azonosságának elfedésére.
Egy élő állat szállítása jóval több annál, mint hogy az állatot felrakják egy teherautóra, majd elviszik a rendeltetési helyére.
Vannak olyan területek, ahol a biogazdálkodás jobb eredményeket hozott, mint a konvencionális állattartás.
Állatvédelmi szervezetek 2025-ös jelentése alapján az EU-ban 73 százalékkal csökkent a szőrmetelepek száma.
A mesterséges intelligencia egyre mélyebben hatol be a mezőgazdaságba, nem véletlenül.
Olyan fajok is elérhetővé váltak a magánszemélyek számára, amelyek tartása komoly szakértelmet, speciális körülményeket és jelentős természetvédelmi felelősséget igényel.
Mesterséges intelligencia segítheti a tejtermelő gazdaságok hatékonyabb működését.
Magyarország Európa egyik jelentős nyúlhústermelője, a hazai termelés túlnyomó része mégis külföldön talál gazdára.
Állatjólétért felelős helyettes államtitkárság jön létre az Élő Környezetért Felelős Minisztériumon belül.
Az idei évben tapasztalt nehézségek ellenére sem rendült meg a magyar termelők bizalma a napraforgóban.
Ez így nem mehet tovább: ingyenes vízből nem lesz biztonságos öntözés Magyarországon.
A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
A doktori fokozattal járó többlettudást a magyar agrárcégek sem értékelik igazán.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
