Kovács Nóra • 2024. január 16. 06:01
Az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának terjedése habár jelentősen lelassult az utóbbi két évben Magyarországon, a mai napig szigorú járványvédelmi intézkedéseket kell betartaniuk a sertéstartóknak - tudta meg az Agrárszektor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih). Kiemelték, a fertőzött és a magas kockázatú területen minden kilőtt vaddisznóból mintát kell küldeni a vírus kimutatására, illetve kizárására. Amennyiben kiderül, hogy az állat nem fertőzött, kizárólag a járási hivatalnál kért engedély alapján és csak helyben, magánfogyasztásra fel lehet használni a testet, ellenkező esetben minden testet ártalmatlanítani kell.
Az afrikai sertéspestis vírusa 2018 áprilisa óta van jelen a magyarországi vaddisznóállományban. A kezdeti, nagyon gyors terjedés következtében 2020 februárjáig már kilenc megyében igazolódott a vírus jelenléte, majd 2021-ben Fejér megyében is megjelent. Azóta a vírus terjedése jelentősen lelassult, gyakorlatilag megállt, kizárólag a már fertőzött területen belül fordulnak elő újabb pozitív esetek - tájékoztatta az Agrárszektort a Nébih. Hozzátették, ezek száma is évről évre csökkenő tendenciát mutat, míg 2022-ben 698, 2023-ban már csak 444 esetet állapított meg a hatóság, a hazai házisertés-állományokat továbbra is sikerült megóvni a betegségtől. A Nébih honlapján, december 4-ei adatok szerint jelenleg Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vannak a sertéspestis miatt szigorúan korlátozott területek.
Járványvédelmi intézkedések, amiket be kell tartani
A sertéstartóknak tisztában kell lenniük a veszéllyel, a vírus sertésállományba történő behurcolásának lehetséges módjaival, valamint a behurcolás elleni hatékony védekezés eszközeivel. Fontos, hogy a mindennapi munkában rutinná váljanak a tudatosan és következetesen betartott járványvédelmi intézkedések.
A nagylétszámú, árutermelő, kereskedelmi telepeknek nagyon komoly járványvédelmi intézkedési tervet szükséges kidolgozniuk és működtetniük. A kislétszámú, saját felhasználásra tartott, úgynevezett háztáji állományoknál a fertőzött területen a Jó Sertéstartási Gyakorlat előírásait kötelező betartani, amely megtalálható a Nébih honlapján, az afrikai sertéspestis aloldalon - közölte lapunkkal a Nébih.
Kiemelt fontosságú, hogy csak legális állattartótól, megfelelő állatorvosi dokumentációval és bizonyítvánnyal vásároljunk malacot. Idegeneket ne engedjünk az állatok közelébe, ügyeljünk arra, hogy az alomanyag és a takarmány ne érintkezhessen vaddisznókkal. Mindig váltsunk ruhát, mielőtt a sertések közelébe megyünk. Ügyeljünk a ruházat, a lábbelik, a gépjárművek takarítására és fertőtlenítésére. Ne etessünk a sertésekkel állati eredetű mellékterméket (moslékot) és zöldtakarmányt.
A Nébih hangsúlyozta lapunknak, az afrikai sertéspestis továbbterjedésének megakadályozása érdekében a hatóság elrendelte a vaddisznó állománysűrűség drasztikus csökkentését. Ennek megfelelően minden évben valamennyi vadászatra jogosult határozatban kapja meg a területén minimálisan kilövendő vaddisznók darabszámát. A vaddisznóállomány szabályozása ennek teljesítésével megvalósul, ezen felüli kilövés nincs előírva a vadászatra jogosultak számára.
Kinek kell mintát küldeni és hova?
A fertőzött és a magas kockázatú területen minden kilőtt vaddisznóból mintát kell küldeni a vírus kimutatására, illetve kizárására - tudatta a hivatal. A mintákat a területileg illetékes járási állategészségügyi hivatal által biztosított átvételi helyekre kell beszállítani, ahonnan azokat a Nébih szállítja a laboratóriumba. A laboratóriumba érkezést követő 72 órán belül megvan eredmény, a negatív eredmények azonnal elérhetőek a Nébih honlapján.
A felhasználásra szánt testeket az eredmény megérkezéséig elkülönítve, hűtve kell tárolni, amihez szükség esetén a Nébih tud hűtőkonténert biztosítani.
Fertőzött hús, nem fertőzött hús: mi lesz vele?
Közepes kockázatú területen a vaddisznó teste korlátozás nélkül felhasználható, feldolgozható. Magas kockázatú területen elejtett vaddisznó teste kizárólag Magyarországon belül használható fel. Ugyanakkor a fertőzött terület (beleértve az SZKT-t is) teljes vadászati tilalom érvényes a vaddisznóra, az állománygyérítés érdekében kizárólag diagnosztikai kilövést lehet engedélyezni. Minden diagnosztikai célból kilőtt egyed testét ártalmatlanítani kell. A Helyi Járványvédelmi Központ (HJK) vezetője a vadászatra jogosult írásbeli kérelme alapján eseti engedélyt adhat arra, hogy a diagnosztikai célból kilőtt egyedek egy részét a vadászatra jogosult magánfogyasztásra, mint végső fogyasztó a fertőzött területen belül felhasználhassa, illetve a trófeát kikészíttethesse. A felhasználásra és/vagy a trófea kikészítésre csak a negatív virológiai (PCR) eredmény megérkezést követően kerülhet sor, addig a testet a vadászatra jogosultnak kell a HJK által jóváhagyott helyen és módon tárolnia.
Jó minőségű húsok kerülhetnek a kukába?
Lapunkhoz több olyan visszajelzés is érkezett, miszerint a nem fertőzött, de jó minőségű húsok kidobásra kerülnek, és nincsenek hasznosítva, étkeztetésbe vonva. Ahogyan a Nébih-től megtudtuk, fontos céljuk, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel ösztönözzék és támogassák azt, hogy lehetőleg minden kilőtt, fogyasztásra alkalmas test felhasználható legyen. A fokozott gyérítésnek viszont lehet olyan következménye, hogy a vaddisznóhús iránti tényleges keresletnél több vaddisznót lőnek ki. Ezeket a testeket sajnos az intézkedések részeként ártalmatlanítani kell. A hivatal ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az ASP járvány vaddisznó állományban való terjedésének lassítása legeredményesebben a vaddisznó állomány fokozott gyérítésével, az állomány drasztikus csökkentésével érhető el.