MTI • 2025. július 22. 08:18
Horvátországban lépfene okozott hirtelen elhullást a marhaállományban Split-Dalmát és Sibenik-Knin megyében, a hatóságok korlátozási zónákat hoztak létre és megkezdték az állatok oltását - közölte hétfőn a horvát mezőgazdasági minisztérium. A zárlat több járásra is vonatkozik mindkét megyében.
A Horvát Állatorvosi Intézet (HVI) péntek este jelentette be, hogy lépfenefertőzést erősítettek meg Vrlika járásban, szombaton pedig két újabb pozitív eredményt regisztráltak a Maovica település környékéről származó elhullott szarvasmarhákból vett mintákban. A horvát sajtó először két hete számolt be a szarvasmarhák hirtelen, látható klinikai tünetek nélküli elhullásáról. Az erre felhatalmazott állatorvos vizsgálatot végzett az állatállományon, és az elhullott szarvasmarhák tetemét további mintavételre küldte, hogy kizárják a betegség bakteriális és vírusos eredetét.
A minisztérium hétfői közleményében emlékeztet arra, hogy a lépfenét a Bacillus anthracis baktérium okozza, amely arról ismert, hogy rezisztens spórákat termel, amelyek évtizedekig is életben maradhatnak a talajban. A betegség házi- és vadon élő állatokban (szarvasmarha, juh, kecske, ló, sertés és vad) fordul elő, de emberre is átterjedhet.
Kérődzőknél a betegség nagyon gyors és halálos lefolyású, gyakran egyértelmű tünetek nélkül. Támolygás, remegés, légzési és emésztési zavarok figyelhetők meg az állatoknál. Az elhullás után a tetemek felfújódnak és véres váladékozás látható a testnyílásokból.
A fertőzött állatokat nem kezelik. A betegség terjedésének megfékezése érdekében ellenőrző intézkedéseket vezetnek be a hatóságok: elrendelik a mozgáskorlátozást, az elhullott állatok tetemének ártalmatlanítását, a tisztítást és fertőtlenítést, valamint a rágcsálóirtást és a kötelező oltást.
A lépfene szennyezett élelmiszer (fű, széna) fogyasztásával vagy a környezetből származó spórák belélegzésével terjed. A spórák akkor képződnek, amikor a baktériumok oxigénnel érintkeznek, és évekig aktívak maradhatnak a talajban és a vízben. A lépfene ritkán az embert is megfertőzi (zoonózis), ha érintkezésbe kerül a beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival.